Február 25-én kell bevallaniuk 2009-es éves szakképzési hozzájárulási kötelezettségeiket a vállalkozásoknak, a tavaly évközben életbelépett szabályozói változások alapján. A módosított törvény 2009. július 1.-jével változtatta meg a szakképzési hozzájárulás terhére a saját munkavállalók képzésére maximálisan igénybe vehető költségkeret arányát. A korábbi 70 százalékról 60 százalékra csökkentette azt, ezért ezt követően a hozzájárulási kötelezettség negyven százalékát kell pénzben teljesíteniük azon vállalkozásoknak, melyek nem szerveznek gyakorlati képzést munkavállalóik számára.
A hozzájárulás alapja 2009. január 1.-je óta a társadalombiztosítási járulékalap, mértéke 1,5 százalék, mely az első féléves előlegből és a második féléves kötelezettség részből tevődik össze. „A tavalyi év derekán életbe lépett változások ugyanakkor bővítették is a lehetőségeket, hiszen a munkavállaló képzési időre vetített személyi jellegű költsége - a munkabér és a kapcsolódó járulékok - is elszámolhatóvá vált, bizonyos korlátok mellett."- mutatott rá a változás kedvező elemére Marczin Mónika, az RSM DTM Hungary partnere. A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos befizetések a Munkaerőpiaci Alapot gyarapítják, 2009-ben az ebből származó bevétel meghaladta a 40 milliárd forintot. A vállalkozásoknak a befizetés mellett adatszolgáltatási kötelezettségüknek is eleget kell tenniük, a székhelyük szerint illetékes regionális munkaügyi központ felé.
Milyen képzés nem számolható el?
A külső képzések költségeinek elszámolásával előszeretettel élnek a vállalkozások. A szakképzési hozzájárulás terhére azonban csak az a külső képzés számolható el, melyet - a vállalkozás saját szervezetétől elkülönült - akkreditált felnőttképzési intézmény biztosít a munkavállalók részére. „Az igénybe vehető képzések módja és köre limitált, érdemes azt körültekintően kezelni, alapvető követelmény az új ismeret, többlet tudás megszerzése. Gyakori hiba például, hogy a munkáltatók figyelembe veszik a diplomát biztosító képzés költségeit, amelyre pedig nem biztosít lehetőséget a szabályozás, mivel e képzések nem tartoznak a szakképzésről szóló törvény hatálya alá." - emelte ki Marczin Mónika.
Hasonlóképpen nem tartozik a figyelembe vehető körbe a készségfejlesztés sem. Így például a vezetői és csapatépítő tréningeket egyedileg kell értékelni, és megítélni azok elszámolhatóságának esetleges korlátait. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának alapvetően nem akadálya, ha a képzésre nem Magyarországon, hanem az Európai Unió területén kerül sor, azonban a képzést folytató intézménynek a hazai szabályozások szerint akkreditált intézménynek kell lennie. Ennek alapján elszámolható külső képzésre csak abban az esetben kerülhet sor az Európai Unió területén, ha a magyar akkreditációval rendelkező képző intézmény Magyarországon kívüli Uniós tagországban is hajlandó képzéseit lebonyolítani.
Az elszámolhatóság kötelező eleme a szolgáltatási szerződés megkötése az akkreditációval rendelkező képző intézménnyel, s a képző intézmény akkreditációs tanúsítványának másolata az elszámolás egyik megőrzendő dokumentuma. Egy hosszabb időszakon átnyúló képzés esetében a vállalatnak érdemes a szerződésben azt is biztosítania, hogy a képző intézmény akkreditációjának megőrizéséről, vagy ennek ellenkezőjéről hogyan tájékoztatja partnerét.
