Budapesten mintegy 3700, a környező településeken pedig további 300-400 főtevékenységként taxis személyszállítást megjelölő egyéni vállalkozás és cég működik – őket érinti elsősorban a főváros új taxirendelete. A taxis cégek közül nagyon kevés ad le éves beszámolót működéséről, de ezek alapján a taxis piac árbevétele alig haladja meg az évi 6 milliárd forintot, ami gyanúsan kevés.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Viszonylag kis belépési költségű, nagy fluktuációjú szektor a taxispiac Budapesten, legalábbis ez derül ki az Opten céginformációs szolgáltató statisztikájából, amelyet a főtevékenységként taxis személyszállítást megjelölő cégekről készített. Jelenleg országosan több mint 7900 ilyen cég működik, 90 százalékban egyéni vállalkozók, de sok olyan taxis is van, aki bejelentés nélkül vagy minimális óraszámra bejelentett munkavállalóként dolgozik. Budapesten 3700, a főváros környéki településeken pedig további 300-400 taxiscég van bejegyezve. Feltehetően ezek azok, amelyeket most érint a főváros új taxirendelete.
A tíz legnagyobb árbevételű taxis személyszállítással foglalkozó vállalkozás – Forrás: Opten
A mérleget leadó taxiscégek összesített árbevétele 2011-ben alig haladta meg a 6 milliárd forintot – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. A legnagyobb 50 cégtől megtisztított átlagos éves árbevétel csak 1,2 millió forint, ami akár igazolhatja is a közkeletű vélekedést, miszerint a taxisok csak annyi számlát állítanak ki, amennyit muszáj. Ez az árbevétel ugyanis nyilvánvalóan nem fedezheti az autó fenntartási és üzemeltetési költségeit, és nem nyújt megélhetést ennyi háztartásnak. A mérleget leadó taxisvállalkozások ilyen kis árbevétel mellett természetesen veszteségesek: összesített adózás utáni eredményük mínusz 4 milliárd forint volt.
2013. szeptember 1-jétől hatályos az új szabályozás.
A cégstatisztikákat továbbszemlélve az látszik, hogy a taxistársadalomban nagy a fluktuáció. Az elmúlt hat évben összesen 11 800 cég és egyéni vállalkozó fordult meg a piacon, ebből működik ma is 7900. Tavaly 576 taxisvállalkozás szűnt meg, ez a működő cégekhez viszonyítva 7,2 százalékos arány, ami még magyarországi viszonylatban is rendkívül rossz ágazati eredmény. Az elmúlt években lezajlott cégalapításokat és -törléseket számolva is az mutatkozik meg, hogy a szektort a válság igen érzékenyen érintette. „Messze kevesebb céget alapítottak, mint amennyi megszűnt. Feltehetőleg arról van szó, hogy a kereslet csökkenésével ebben a tőkehiányos helyzetben már a meglehetősen alacsony belépési küszöb is sokak számára megugorhatatlanná vált” – mondja az Opten ügyvezetője.
A szakértő szerint a taxistevékenység minden bizonnyal igen nehéz helyzetben van, hiszen sokan nem tudják teljesíteni adó- és illetékfizetési kötelezettségeiket sem. A 7900 működő vállalkozással szemben tavaly 1789 végrehajtást indítottak.
A rendelet és ami mögötte van
Fix tarifás lesz a taxisszolgáltatás Budapesten: az új rendelet 450 forintos alapdíjat, 280 forintos kilométerdíjat és 70 forintos percdíjat állapít meg. Ez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, érdekképviseletek és fuvarszervező társaságok közös konszenzusos javaslata volt. A rendelet szerint csak olyan autóval lehet taxizni, amely a gyártási év alapján tíz évnél fiatalabb, tengelytávja legalább 2550 milliméter, öt személy szállítása esetén csomagtere nagyobb, mint 430 liter, motorja legalább 60 kilowatt (80 lóerő) teljesítményű, és megfelel az Euro IV-es, 2018-tól pedig az Euro V-ös károsanyag-kibocsátási normáknak. A járművekben kötelező lesz a légkondicionáló, október 15-től a következő év március 15-ig pedig téli gumit kell felszerelni. Szigorúbb szabályozás vonatkozik a fuvarszervezőkre is: taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő cég az lehet, amelynek nincs köztartozása, és saját tőkéje eléri az 50 millió forintot, ügyfélszolgálatot kell üzemeltetnie és átláthatóvá tennie gazdálkodását.
