A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brüsszel a 2021-2027-es költségvetési periódusban véget akar vetni annak a gyakorlatnak, amelynek alapján szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között. A Financial Times szerint az EU a következő időszakban jóval szélesebb feltételrendszert alkalmazna, amelyben a fiatalokat sújtó munkanélküliségtől kezdve az oktatáson és a környezetvédelmen át a migrációig és az innovációig "minden benne lenne".
Az Európai Bizottság emellett megerősítené a jogosultsági feltételrendszert is, beleértve a megfelelést a jogállamisági követelményeknek, és több korlátozást is alkalmazna az uniós források elköltésnek lehetséges módozataira. A Financial Times által látott tervezetben a folyósítási program a "Kohézió és értékek" főcímet viseli, amely a lap szerint egyértelmű jelzés arra, hogy a jövőbeni EU-folyósításokhoz milyen elvárások kapcsolódnak majd. A brit üzleti napilap vélekedése szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat, Lengyelország és Magyarország ugyanis nagymértékben kedvezményezettje a kohéziós juttatásoknak, és mindkét országnak voltak összetűzései Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák ügyében.
A reformok pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, de uniós illetékesek várakozása szerint a végeredmény az lesz, hogy az EU a közép- és kelet-európai tagországoktól forrásokat csoportosít át Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, sőt Franciaország egyes déli térségeibe is - áll a Financial Times hétfői írásában.
A lap szerint az elosztási feltételek módosítása nemcsak földrajzi értelemben rajzolják újra az uniós fejlesztési források áramlási irányát, hanem összességében új értelmezést adnak az EU újraelosztási politikájának. A 2004-es bővítés óta ugyanis a strukturális alapok folyósításában erőteljesen a régi és az új tagországok közötti gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásán volt a hangsúly.
A Financial Times adatai szerint a jelenlegi költségvetési időszakban Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia 14 milliárd eurót kap az összesen 350 milliárd eurós kohéziós alapból. A lap értesülése szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök azt az elképzelést is pártolja, hogy az uniós költségvetésből kapjanak támogatást a menedékkérőket nagy számban befogadó térségek, köztük Németország és Svédország.
