Uniós fityisz: ha nincs jogállam, nincs pénz?

Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba, köztük Spanyolországba és Görögországba a következő költségvetési időszakban - írta a hétfői Financial Times.

A londoni gazdasági napilap értesülése szerint Brüsszel a 2021-2027-es költségvetési periódusban véget akar vetni annak a gyakorlatnak, amelynek alapján szinte kizárólag az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) határozza meg a fejlesztési források elosztási mértékét a tagországok között. A Financial Times szerint az EU a következő időszakban jóval szélesebb feltételrendszert alkalmazna, amelyben a fiatalokat sújtó munkanélküliségtől kezdve az oktatáson és a környezetvédelmen át a migrációig és az innovációig "minden benne lenne".

Az Európai Bizottság emellett megerősítené a jogosultsági feltételrendszert is, beleértve a megfelelést a jogállamisági követelményeknek, és több korlátozást is alkalmazna az uniós források elköltésnek lehetséges módozataira. A Financial Times által látott tervezetben a folyósítási program a "Kohézió és értékek" főcímet viseli, amely a lap szerint egyértelmű jelzés arra, hogy a jövőbeni EU-folyósításokhoz milyen elvárások kapcsolódnak majd. A brit üzleti napilap vélekedése szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat, Lengyelország és Magyarország ugyanis nagymértékben kedvezményezettje a kohéziós juttatásoknak, és mindkét országnak voltak összetűzései Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák ügyében.

Kép: PP

A reformok pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, de uniós illetékesek várakozása szerint a végeredmény az lesz, hogy az EU a közép- és kelet-európai tagországoktól forrásokat csoportosít át Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, sőt Franciaország egyes déli térségeibe is - áll a Financial Times hétfői írásában.

A lap szerint az elosztási feltételek módosítása nemcsak földrajzi értelemben rajzolják újra az uniós fejlesztési források áramlási irányát, hanem összességében új értelmezést adnak az EU újraelosztási politikájának. A 2004-es bővítés óta ugyanis a strukturális alapok folyósításában erőteljesen a régi és az új tagországok közötti gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásán volt a hangsúly.

A Financial Times adatai szerint a jelenlegi költségvetési időszakban Lengyelország 77 milliárd, Magyarország 22 milliárd, Szlovákia 14 milliárd eurót kap az összesen 350 milliárd eurós kohéziós alapból. A lap értesülése szerint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök azt az elképzelést is pártolja, hogy az uniós költségvetésből kapjanak támogatást a menedékkérőket nagy számban befogadó térségek, köztük Németország és Svédország.

Lassul a gazdaság, nő az elvándorlás, kiegyezünk Brüsszellel
Megszorítások, konszolidáció, a fiatalok növekvő elvándorlása, közeledés Brüsszelhez – ezekre a tendenciákra számítanak a Piac&Profitnak nyilatkozó közgazdászok az új kormány következő 1-2 évében. Amiben mindegyik nekünk nyilatkozó szakértő egyetértett, az az, hogy az EU és a világgazdaság pénzbősége nem tart már soká, és a következő néhány évben biztosan lassulni fog a magyar gazdaság növekedése.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo