Minden eddiginél több autó rongálódott meg a nyáron a szuperviharok, orkánerejű szelek következtében, vagy az esőzés miatti özönvízben, sártengerben. Biztosítási szakértők egybehangzó tapasztalata szerint a pórul járt járművek jelentős részére nem volt casco, csak kötelező biztosítás, ami az ilyen jellegű károkra nem nyújt fedezetet. Vagyis, a javíttatáskor a tulajdonosnak kellett állnia a cechet – összegezte a különösen viharos nyár autós káreseményeinek tapasztalatát Németh Péter. A CLB Független biztosítási Alkusz Kft értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az ingatlanok biztosítása, ha lassan is, de egyre természetesebb lett Magyarországon, ám a járművekén változatlanul spórolnak az autósok.

Kép: MTI

Casco nélkül csak magára számíthat

Annak ellenére, hogy a kocsijukat legtöbben a vagyontárgyaik között az első helyen említik, legfeljebb csak minden harmadikra van a kötelezőn kívül casco biztosítás is. A szakértő tapasztalata szerint a nyári viharok károsultjainak a többsége azt sem tudta – és vélhetően sokan mások sincsenek tisztában vele -, hogy a közterületeken, vagy egy hirtelen viharban kialakult tömeges karambol során bekövetkezett károkért ki, mikor felelős, ki köteles helytállni a javíttatáskor. Kiderült – ismét –, hogy az autósok többségének fogalma sincs arról, ki fizeti ki a javíttatás költségeit, ha a tomboló viharban kidőlt fa egy kocsira esik, vagy éppen egy lerepülő tetőcserép, netán egy szélben felkapott kuka találja el a szélvédőt. Németh szerint az ilyen eseteknek, ha van is egyáltalán felelőse, általában soha nem kerül elő, a kár a tulajdonos nyakán marad, s ha nincs cascója, akkor csak magára számíthat.

A hazai biztosítási szakma némi értetlenkedéssel tapasztalja, hogy miközben Magyarországon is egyértelműen erősödnek és egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, az autósok csaknem fele úgy gondolja, neki még mindig nem éri meg havonta néhány ezer forintos cascót kötni. A szakértők azt is látják, hogy van egy szűk réteg, amely éppen, hogy csak elő tudja teremteni az üzemeltetés és a kötelező biztosítás költségét és nem futja cascóra. Ők kénytelenek kockáztatni, s csak a szerencséjükben bízni. De éppen ők azok, akiknek ha az említett okok miatt lerobban az autójuk, akkor hosszú ideig nem is tudják megjavíttatni. Ennél érdekesebb és némileg érthetetlenebb a luxusautók tulajdonosainak a magatartása. Ebben a kategóriában ugyanis legfeljebb minden hatodik autóra van casco, holott, éppen ezekben a tízmilliós értékű járművekben a legdrágább a legkisebb javíttatás is – véli Németh.

Annak hatására, hogy egyre többet hallani viharban földönfutóvá lett családokról, amelyeknek minden vagyonát elvitte a víz, esetleg elégett a villámcsapás okozta tűzben vagy a bezúduló sár tette tönkre minden ingóságukat, sokan korszerűbbre, jobb minőségűre, váltották a régi lakásbiztosításaikat, miközben az autóra a mai napig nem fordítanak ennyi figyelmet. Pedig idén is sok autóban okozott kárt a váratlanul, nagy erővel leszakadó jégeső, és sokan karamboloztak a hirtelen jött orkánerejű szélben, zuhogó esőben – összegezte a leggyakoribb eseteket Perger Kálmán, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Gépjárműbiztosítási Üzletágának vezetője. Az igazgató szerint ilyenkor nem ritka, hogy totálkárossá válik egy autó. A biztosítási szakemberek azonban azt is tapasztalják, hogy az autósok jelentős része még csak nem is tájékozódik a casco-díjakról, s látatlanban is vállalhatatlanul drágának tartja.  Holott ma már a casco-szerződésekért is óriási verseny van a biztosító társaságok között: igyekeznek minél jobb szolgáltatást a lehető legolcsóbban eladni.