A 2015-től érvényes szabályozás jelentősen kibővítette a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Az új meghatározás értelmében már nemcsak azok a társaságok minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, amelyek azonos tulajdonosi körbe tartoznak, hanem azok is, amelyek csak ügyvezetésükben egyeznek meg – figyelmeztet a LeitnerLeitner adótanácsadó iroda.
Mivel az adóhatósági vizsgálatok során ellenőrzik, hogy az adózó eleget tett-e a kapcsolt vállalkozással kötött ügyletekre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, ezt nem szabad elmulasztani. Ezt az erre rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton tehetik meg az érintettek. Gyakorlatilag azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak az adatait kell megadni, amelyekkel valóban üzleti kapcsolatban állunk, vagyis jelenleg is folyamatban vannak tényleges tranzakciók. Ha éppen nincs ilyen, csak a későbbiekben jön létre, akkor a tranzakció megvalósulása után 15 napon belül kell majd bejelenteni. (A módosítások iránya megfelel az eddigi tendenciáknak, hiszen a NAV évről évre szigorúbban vizsgálata a vállalatcsoportok egymás között alkalmazott árait.)
A bejelentés adminisztrációs kötelezettségén túl azonban nehezebb feladatok is várnak az új kapcsolt vállalkozásokra. Hiszen míg az egymástól független üzletfelek lényegében szabadon árazhatják be ügyleteiket, és nyilvántartási kötelezettségük sincs, a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott „belső” árakat, vagyis a transzferárakat árkiigazítási és transzferár-nyilvántartási kötelezettség terheli. Amennyiben a „belső” ár nem felel meg a piacon szokásos árszintnek, akkor ezt ki kell igazítani. Például, ha egy társaság anyavállalatától a piacon szokásos mértékhez képest jelentősen drágábban szerez be készterméket, a leányvállalat társasági adóalapját meg kell növelni a különbözet összegével. Ráadásul az alkalmazott transzferárat bizonyos kivételektől eltekintve transzferár-nyilvántartással kell alátámasztani, amely jelentős idő- és költségteher az adózók számára.
