Kép: Pixabay

Végigolvasva az idei tájékoztatót egyértelmű, hogy gyakorlatilag ugyanazon forgatókönyv mentén fog az adóhatóság ellenőrzéseket folytatni, mint, ahogy tette azt a korábbi években. Sem az egyes adónemeket érintően meghatározott kiemelt, legfőbb, illetve stratégiai célok és feladatok nem változtak, sem az egyes adóellenőrzési típusokat érintő arányoknál nem történt elmozdulás. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök esetében az előző évhez képest értelemszerűen kicsit más, de számos helyen találunk azonosságot. „Nagyobb váltás a kereskedelem területén várható, hisz a kiemelt területek listája ott bővült a legjobban. 2015-ben munkaerő kölcsönzők, gépjárműjavítók, élőállat-, élelmiszer-, dohány nagykereskedelmet folytatók mellett a bolti vegyes kiskereskedő, csomagküldő szolgáltatást, közúti áruszállítást, raktározást, vendéglátást, vagyonkezelést, ingatlan bérbeadást, üzemeltetést végző vállalkozások számíthatnak fokozottabb adóhatósági jelenlétre” – írta Fekete Zoltán Titusz, az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Az idei célok számbavételénél az egyes adónemektől független ellenőrzési célkitűzések között fedezhető fel három újdonságnak számító elem.

Az árumozgások valós idejű ellenőrzése

Online pénztárgépek használatának ellenőrzése

Készpénzforgalom ellenőrzésének szigorítása

A három célkitűzést közelebbről megnézve megállapíthatjuk, hogy azok közül az első kettő érdemel több figyelmet. Erre a kettőre számítani lehetett, hogy benne lesznek az idei kiemelt feladatokban. „A készpénzforgalom ellenőrzésének szigorításáról szólva úgy gondolom, hogy ez a kérdés már nem okozhat nagy gondot a vállalkozásoknak, hiszen évek óta nagyon szigorú előírások vannak érvényben a vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazható készpénzes fizetésekkel összefüggésben” – vélekedett a szakember. Ugyan a pár éve bevezetett tranzakciós illeték sokakat ismét a készpénzes megoldások felé tereltek, ám ezek a vállalkozások nem adóelkerülési és bevétel eltitkolási, hanem inkább költségoptimalizálási céllal váltottak át a pénzforgalmi számlákról a készpénzes világ felé.  Bár sokan lehet, hogy kísértésbe esnek, azok, akik nagyüzemben akarják csalni az adót a pénzforgalmukat transzparensen számlák között bonyolítják.

Az árumozgások valós idejű ellenőrzését a vámigazgatási szakterület úgynevezett „mélységi ellenőrzés” keretében fogja végezni. Ez azt jelenti egyrészről, hogy nem utólag/visszamenőlegesen, hanem élőben/folyamatában ellenőrzi a NAV a közúti fuvarozással járó termékmozgásokat, másrészről pedig döntően Magyarország és a szomszédos Közösségi tagállamok határai közti sávban, „mélységében” történik az ellenőrzés. Az ellenőrzésre nem csak a közutakon kell számítani, és nem csak a szállított termékegységekhez kapcsolódó EKAER szám meglétére fog vonatkozni, hanem az EKAER rendszerben már meglévő információk alapján a járőregységek, illetve a NAV adóigazgatási területének adóellenőrei a lerakóhelyeken, telephelyeken is ellenőrzéseket fognak végezni. És ha már az adóhatóság a fuvarozás felrakodása, vagy kirakodása ellenőrzésekor megjelenik a vállalkozások telephelyén, bizton számíthat mindenki arra, hogy a fuvarozás bejelentésével egyidejűleg a helyszínen lévő munkások jogviszonyának az ellenőrzésére is sor fog kerülni, hisz ez utóbbi feladat az idei évben szintén kiemelt ellenőrzési terület lesz.

Az ellenőrzési irányelvben többször felbukkan, hogy a NAV nagy hangsúlyt kíván fektetni a különböző szakterületek munkájának összehangolására, sőt az egyes társhatóságokkal való kapcsolatában is törekedni fog a fokozottabb együttműködésre. Ennek megfelelően az EKAER működtetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatok végrehajtása során a NAV vámterülete együtt fog működni az adóterülettel és szükség esetén más hatóságokat (pl. NÉBIH) is be fog vonni.

Az ellenőrzések célja egyrészt a prevenció, azaz a helyes adózói magatartásra való rávezetés, másrészt a láncolatok felépítésével elkövetett, az általános forgalmi adót (áfa) érintő visszaélések hatékony kiszűrése és a csalárd magatartást elkövető adózók szankciókkal való sújtása, ezen keresztül pedig a költségvetési bevételek növelése.

Az adóhatóság idei ellenőrzési feladatai karakterükben hasonlóak maradtak ahhoz, mint amit megszoktunk az elmúlt években. Ami részben megnyugtató, hisz kiszámítható az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége, másrészt viszont elgondolkodtató, hogy az évek óta gyakorlatilag azonos tartalommal megfogalmazott célkitűzések megvalósítása terén jottányit nem tudott a magyar adóztatás előre lépni. Továbbra is a feketegazdaság elleni küzdelem, a szándékos adókijátszás egyes megnyilvánulási formáinak a feltárása és megakadályozása, és nem utolsó sorban az önkéntes jogkövető magatartás erősítése áll az ellenőrzési feladatok fókuszában. „Mindez azonban inkább szélmalomharcnak tűnik, mint valós eredményeket felmutató sikernek. Mert nem biztos, hogy ezen célok elérésének a legjobb eszköze az adóhatósági ellenőrzés. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy Magyarországon nagy szükség volna egy társadalmi gondolkodást átalakítani képes adózási, adóztatási reformra, mert ha így megy minden tovább, tíz év múlva is ugyanezen problémákra fog, nem túl hatékony megoldásokat megfogalmazni a mindenkori ellenőrzési irányelv, és az azt kiadó állami adóhatóság” – vélekedett Fekete Zoltán Titusz.