Emellett, az új Art. alapján továbbra is 60 nap áll az adóhatóságok rendelkezésére az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet határozatban történő megállapítására. A határidő számítása azonban némileg változott: adózói észrevétel esetén a 60 nap csak az észrevétel beérkezésének napjától indul. A törvényi változások a tavalyi évben indult eljárásokat nem érintik.

Kérdés, hogy mi történik, ha az adóhatóság nem tudja tartani ezt a határidőt? Korábban előfordult, hogy a lefolytatott ellenőrzés megállapításait tartalmazó határozatot az adózók késve, a jogszabályban előírt határidőt jelentősen túllépve kapták kézhez. E gyakorlatnak a végére tehet pontot a Kúria ősszel megjelent határozata. Ez egy utólagos áfa ellenőrzéshez kapcsolódott, ahol a NAV a jegyzőkönyv átadását követően több mint 200 nap elteltével hozott határozatot.

A Kúria ítélete szerint alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően ne legyen kiszabható szankció. A tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa.

Ugyanakkor a Kúria azt is megállapította, hogy maga adókülönbözet, mely az adózó jogszerűtlen magatartását korrigálja,

törvényes. Az adóhatóság így a határidő letelte után sincs attól elzárva, hogy utólagosan állapítsa meg az adót, az adókülönbözetet az adózónak meg kell fizetnie. Ez igaz a késedelmi pótlékra is, mivel általános jogelv, hogy a késedelmes pénzügyi teljesítéshez kamatfizetés kapcsolódik.

A határozat megállapítása úgy összegezhető, hogy az adóhatóság nem róhat ki adóbírságot, ha nem tartja be az adózás rendjében foglalt határozathozatalra nyitva álló határidőt. Az adókülönbözet és a pótlék megfizetése alól azonban ezen az alapon nem mentesülhet az adózó.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a Kúria döntése mennyiben lesz hatással a múltban, a határidőt követően kivetett szankciókra. Nem tisztázott, hogy lesz-e lehetősége az adózóknak töröltetni a korábban így felmerült adóbírságokat.