Az EQ, érzelmi (emocionális) intelligencia az egyén önmagához, más személyekhez, a közösséghez való viszonyát, tevékenységével összefüggő motiváltságát jellemző személyes tényezőket tartalmazza (illetve tárja fel). Ennek a tartalomnak megfelelően a „szociális intelligencia” fogalommal illették ezt a személyiség-tartományt. Az érzelmi intelligencia gyakorlati életben jelentkező felhasználása rohamosan terjed, egyre jobban hangsúlyt kap az a megállapítás, hogy a társas érintkezés terén – emberi kapcsolatokban, a vezetői tevékenységben – szükséges önmagunk, mások, csoportok érzelmeinek kezelésére, irányítására.
Az érzelmi intelligencia (EQ) kérdésköre megkerülhetetlen hiszen nemcsak a hatékony munkahelyi viselkedéshez segít hozzá, hanem a konfliktusok kezelésében, az általános jóllét elérésében és a munka–magánélet egyensúly fenntartásában is szerepet játszik. Könnyen beláthatjuk tehát, hogy az EQ különösen fontos tényezője a vezető sikerességének. Egy kutatás eredményei szerint a megkérdezett kanadai vezetők 95%-a tartja úgy, hogy fejlődnie kellene e téren, 65%-uk szerint pedig hatékonyabbak lennének a munkájukban, ha kezelni tudnák a dolgozói stresszt – olvasható az Assessment Systems International szakértői közreműködésével a Mitte Communications által készített ingyenes, HR-menedzsment kiskönyv vezetőknek kiadványban.(De a kiválasztás fontos tartalmi tényezőjeként is kell gondolnunk erre az összetett tulajdonság csoportra.)
Az érzelmi intelligencia segít abban, hogy megértsük, a különböző helyzetekben mi történik velünk, hogyan reagál rájuk a szervezetünk; de az EQ-tól függ, hogy a történteket hogyan éljük át - mondta a HR portálnak Nagy Erzsébet közgazdász, coach. Az alacsony EQ-jú ember nehezen ismeri fel érzelmeit. Általában félénk, makacs, féltékeny, beteges és könnyen összeomlik stresszhelyzetben. Ez könnyen agresszivitással és az önkontroll hiányával társul. Talán meglepő, de egy kisebb EQ-jú embernek még az olyan kisebb stresszhelyzetek, mint a sorban állás vagy a bevásárlás is komoly stresszt okozhat. A magas EQ-jú ember ezzel szemben pozitívan bánik a stresszhelyzetekkel. Ahelyett, hogy feladná, szembeszegül a kihívásokkal és automatikusan rendszerbe szedi gondolatait akkor is, ha nyomás alatt van. Nem nehéz felfedezni, hogy ezek épp egy úgynevezett jó vezető ismérvei.
Dr. Robert Hogan modellje szerint az érzelmi intelligenciának hat része van:
Érzelmi tudatosság: Annak mértéke, hogy a személy mennyire van tisztában saját érzelmeivel és érzelmi állapotával.
Kifejezés: Annak mértéke, hogy a személy mennyire képes kifejezni mások számára egy kívánt érzelmi állapotot.
Felismerés: Annak mértéke, hogy a személy mennyire van tisztában mások érzelmeivel és gondolataival.
Ráhatás: Annak mértéke, hogy a személy mennyire képes szándékosan befolyásolni mások hangulatát, érzelmeit, viselkedését.
Empátia: Annak mértéke, hogy a személy mennyire képes átérezni, hogy mások éppen mit éreznek, min mennek keresztül.
Kutatások bizonyították, hogy az EQ fejlesztő programok pozitív hatással vannak az egyén és a cég hatékonyságára és teljesítményére is. Bradbarry és Greaves amerikai kutatók, akik 33 egyéb képesség, jártasság mellett mérték az EQ szerepét a sikerességben, azt találták, hogy az érzelmi intelligencia szerepe a legnagyobb, mintegy 60 százalék. Persze a programok önmagukban nem elegendőek - ahogy az edző sem tud helyettünk erősíteni. Az érzelmi intelligencia akkor fog valóban fejlődni, ha motiváltak vagyunk, valóban változni, változtatni akarunk, gyakoroljuk a kívánt viselkedésmintákat és figyelünk a visszajelzésekre.
Nem csak a vezető, de minden munkahelyi - sőt bármilyen - közösségben működő ember számára hasznos az EQ fejlesztése, ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a tudás és a szakértelem "hideg" működése mellett megjelenhessen a bizalom (ami a hatékony csapat alapja), a tisztelet és a megértés a munkahelyi kultúrában.
