Az adózók 2014-ben az első adóelőleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelőleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatálybalépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étől 2014. december 31-éig terjedő időarányos része. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.
Adótanácsadó segítségével lássuk, mik a vállalkozások konkrét teendői!
Itt a bevallási forma a reklámadóhoz!
Az adó bevallásával, a szükséges adminisztrációval, és az adóalanyok körének pontosításával a jogkövető magatartáshoz elengedhetetlenül fontos tudnivalókat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 8 másik érdekképviseleti szervezettel és szövetséggel együttműködve foglalta össze.
1. Semmilyen reklámadóra vonatkozó külső vagy belső kimutatást, számítást, táblázatot vagy feljegyzést sem kell készítenie azoknak, akiknek reklámbevétele nem éri el az évi 500 millió forintot, illetve maguk nem reklám megrendelők havi 2,5 millió forintot meghaladó összegben.
3. Nem minősül saját reklámnak, vagyis nem adóköteles, amennyiben egy vállalkozás a köznapi életben szokásos módon használja nevét, védjegyét, vagy egyéb megjelölését (így különösen a névjegyen, a levélpapíron, a borítékon, a munkaruhán, a tevékenység végzésének helyéül szolgáló ingatlanon, a saját gépjárművön legfeljebb a cégnév, céglogó, elérhetőség szerepel).
4. A hazai szereplőkön túlmenően a reklámadó alanyi köre nem szűkíthető le a Magyarországon letelepedett, vagy székhellyel/telephellyel/fiókteleppel rendelkező gazdasági szereplőkre, amennyiben azok napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesznek Magyarország területén elérhetővé, sajtóterméket adnak ki, szabadtéri reklámhordozót, valamint reklám elhelyezésére szolgáló járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosítanak, vagy interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétesznek. Azaz a reklámadó alanya lehet minden olyan gazdasági szereplő, aki magyarországi érintettséggel reklámtevékenységet (Magyarországon reklám-adóköteles reklám-közzétételt) folytat.
