Az online pénztárgépek körüli hercehurcában augusztus elején több helyen is felröppent a hír, hogy a pénztárgépek beszerzése helyettesíthető azzal, ha kézi kiállítású számlát a kereskedő. A hatóság szóvivője közölte: ez csak abban az esetben lehet megoldás, ha minden vásárló megadja a számlázáshoz szükséges személyes adatait, vagyis a nevét illetve a lakcímét. Amennyiben csak egyetlen vevő úgy dönt, hogy nem közli ezeket az információkat, a kereskedő nem tehet mást, mint hogy pénztárgépes nyugtát ad. Ám ami még riasztóbb, amennyiben az eladónál hamis névre szóló számlákat találnak, komoly bírságot is a nyakába varrhatnak. Ez utóbbi kitétel miatt kértünk pontosítást a NAV Adószakmai Sajtóirodájától.
"Attól nem kell tartani, hogy a pénztárgéphasználat helyetti számlázás általános jelenség lesz. Több okból sem. Ha ugyanis az adóalany valóban ki akarja váltani a pénztárgép használatát a számlakibocsátással, akkor minden egyes értékesítését számlával kell bizonylatolnia. Ez a legtöbb kereskedőnél már eleve komoly pluszterhet jelentene (költségben, időben) és a forgalomra is potenciálisan rossz hatással lenne" - írta válaszában a NAV.
A kézi számlázáshoz ráadásul nem elég, hogy az eladó minden egyes értékesítésnél megkérdezze a vevőt az adatairól, az is kell, hogy az minden esetben önként meg is adja azokat. Erre viszont nincs garancia. Vannak ugyan szolgáltatások, ahol ez általában nem merül fel problémaként, ott viszont jellemzően a vevő érdeke, hogy a számla a valóságnak megfelelően legyen kitöltve és egyéb tekintetben is kifogástalan legyen. Kiskereskedelmi tevékenységnél azonban nem ez a helyzet, itt számolni kell azzal, hogy sok vevő – ha nem áll érdekében a számlakibocsátás – nem fogja kiadni a személyes adatait. Az pedig nem életszerű, fogyasztóvédelmi szempontból pedig egyenesen kerülendő (a kereskedő jóhírnevéről nem is beszélve), ha az eladó erre úgy reagál, hogy nem szolgálja ki azt a vevőt, aki nem kívánja megadni az adatait.
Ami az adatok valódiságának ellenőrzését illeti, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal évente mintegy ötvenezer próbavásárlást végez. Ez azt jelenti, hogy csak vásárlóként ötvenezerszer ellenőrzi, hogy az eladó bizonylatolta-e az értékesítést, és ha igen, valós vagy valótlan adatokkal állította-e ki a nyugtát vagy a számlát. Emellett természetesen a klasszikus iratellenőrzések keretében, mint amilyen a bevallások utólagos vizsgálata, is van lehetőség a számlák vizsgálatára. Ha megállapítást nyer, hogy az eladó akár csak egy számlát is valótlan névre vagy címre állított ki (és erről tudott vagy legalábbis meggyőződhetett volna), akkor 500 ezer forintig (magánszemély esetében 200 ezer forintig) terjedő mulasztási bírságra számíthat.
"Bízunk benne, hogy ezek az ellenőrzések nemcsak a mulasztásokat derítik fel, de azokat is eltántorítják a hamis számla kiállításától, akik csak kacérkodnak a gondolattal" - üzente a Piac&Profiton keresztül a NAV a kereskedőknek.
