Kép: SXC

Az elmúlt évek szigorodó jogszabályai és botrányai következtében érezhetően csökkent az offshore cégalapítások száma, de a jelenség még távolról sem tűnt el. Bár a kockázatok nőttek, azért az offshore érdekeltségek legfontosabb előnye továbbra is megmaradt: a transzparencia hiánya, az anonimitás és természetesen az ebből következő „adóoptimalizálási” lehetőség.

A mai napig több mint 400 társaság tulajdonosi háttere köthető közvetlenül Panamához, de a közvetett kötődéseket vizsgálva már a 700-at közelíti a szám. A panamai érdekeltségű cégek között vegyesen találhatóak kicsik és nagyok, és 15 olyan is akad, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot.

Fontos azonban kiemelni, hogy önmagában nem illegális, ha egy vállalkozás tulajdonosai között panamai címeket találunk. Egyrészt biztosan vannak a közép-amerikai országhoz kötődő valós gazdasági tevékenységet végző cégek is, s ezek és a szabálysértően működők között a skálán még több „szürke zóna” is található. Bár etikailag erősen megkérdőjelezhető, nem illegális, ha egy cég a hazai és az offshore ország törvényeit is teljes körűen betartva működik, és ezzel esetleg adóelőnyöket ér el. A szabályos működés határának átlépése ott válik egyértelművé, ahol a transzparencia hiányát kihasználják az érintettek, és valós, illetve bevallott tevékenységük elválik egymástól.

A panamai érdekeltségű vállalatok sokféle tevékenységet végeznek Magyarországon, de érdekes módon felülreprezentáltak az ingatlanügyletekkel foglalkozó társaságok, és sok közöttük a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó cég is.Panama ráadásul nem is tekinthető a legnépszerűbb offshore országnak: jelenleg Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname számít a hazai „offshore-ozók” kedvenc célpontjának.

Egyéb jelentős offshore érdekeltségek

• Ciprus   1930
• Seychelle-szigetek         1432
• Suriname            751
• Panama               688
• Marshall-szigetek           206
• Sierra Leone      197

Az utóbbi években visszaszorulóban van az offshore cégek súlya Magyarországon. Ez részben a szabályozás szigorodására vezethető vissza, ám a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést ezen a téren. „Ha a cégek a szigorúbb szabályozástól nem riadnak is vissza, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Az üzleti etika fejlődésére természetesen megvolt a „szürke zóna” válasza is, sokan a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc–tíz cégen keresztül húzódó közvetett tulajdonosi láncok sem, ezért is fontos a cégek végső tulajdonosi szerkezetét is feltárni minden esetben.