A törvény módosítása után a jövőben már nem fordulhatna elő például olyan eset, amikor a gazdának az igazoltan meg sem termett mezőgazdasági terményt fedezeti vásárlással kell a kereskedőnek biztosítania. A benyújtott módosítás egyik oldalról eleget kíván tenni ugyan annak az igénynek, hogy a mezőgazdasági termények piacán továbbra is legyen lehetőség az úgynevezett határidős ügyletek megkötésére, másrészről viszont meg kívánja akadályozni, hogy akár a vevői oldalon fennálló gazdasági erőfölényből, akár az eladói oldalon fennálló felelőtlen szerződéskötésből eredően tömeges jogvitákra valamint ezzel összefüggésben állami beavatkozásra kerüljön sor.
A javaslat szintén kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésként a jog eszközeivel támogatni kíván minden olyan vállalkozást, amely a jellemzően tőzsdei árucikknek is minősülő mezőgazdasági termények hazai feldolgozásával foglalkozik, ezzel is biztosítva, hogy a mezőgazdasági termények minél nagyobb hányada feldolgozott formában kerüljön értékesítésre.
A módosító javaslat másik fontos eleme szerint kis és középvállalkozásnak minősülnének az őstermelők is, így részesülhetnének az MNB kedvezményes hitelprogramja alapján igénybe vehető kedvezményes hitelből. Az eddigi hazai szabályozás az őstermelői adózást választó mezőgazdasági vállalkozásokat annak ellenére nem minősítette mikrovállalkozásnak, hogy a közösségi jogi szabályozás alapján egyébként annak feltételei fennálltak. Ez a módosítás adott esetben őstermelők igen széles köre esetén tenné lehetővé, hogy kedvezményes hitel felvételével fejlesszék gazdaságukat.
A jogszerű földhasználatra vonatkozó szabályozás pontosítása egyidejűleg kívánja figyelembe venni azt a jogos földhasználói igényt, hogy ha az érintett egyébként eleget tesz a föld használatához kapcsolódó támogatás igénybevételi feltételeinek, akkor a neki járó támogatást ténylegesen is megkapja, másrészt a rendszer nem veszélyeztetheti sem a közösségi, sem pedig a tagállami pénzügyi érdekeket. A javaslat értelmében megszűnik az a helyzet, miszerint az MVH csak a földhasználati lapot fogadhassa el a földhasználati jogosultság igazolására. Az új szabályozás több százezer hektár föld esetében könnyítene a földhasználati jogosultság igazolási rendjén.
A NAK és a MAGOSZ elnöke a kamarai törvényt is módosítaná, mert véleményük szerint pontosítani szükséges kamarai tagság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat és a kamarai tagdíjfizetési rendszer is finomításra szorul. Különösen a többes tevékenységet végző vállalkozások esetében kívánnak lehetőséget adni arra, hogy a kamarai tagdíjukat az általuk ténylegesen folytatott agrárgazdasági tevékenység után fizessék.
A javaslat ezen túlmenően tartalmazza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartás felállításához szükséges adatvédelmi rendelkezéseket. Pontosan szabályozza, hogy a kamara az általa vezetett nyilvántartásokat milyen célra használhatja fel. Fő szabály, miszerint a tagra vonatkozó egyedi adatokat csak a kamara működésével összefüggő célra lehet felhasználni. Harmadik személy- a törvényi kivételektől eltekintve – csak a tag hozzájárulása esetén ismerheti meg a tagról a kamara által vezetett adatokat.
A Győrffy Balázs a NAK elnöke, Jakab István a MAGOSZ elnöke, valamint Budai Gyula parlamenti államtitkár, a MAGOSZ szövetségi igazgatója által benyújtott, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat elsődleges célja az egyértelmű és átlátható szerződéses rendszer kialakítása, és a megbízható gazdasági partnerségi viszony erősítése. Hosszú távú cél a gazdaság szereplőiről való egységes és áttekinthető adatbázis felállítása. A kamara csak ezen adatbázisok megléte esetén tudja ellátni mindazon feladatait, amelyet törvény, illetve a kamara alapszabálya részére első sorban a gazdaság átláthatóvá tételével összefüggésben meghatároz.
