A legkisebbek, az induló vállalkozók ritkán kapnak bankhitelt, kockázati tőkebefektetésre vagy üzleti angyal megjelenésére pedig értelemszerűen még nem érettek. Ha nincsen saját pénzük – és ez tőkehiánytól sújtott kis hazánkban is igen jellemző –, akkor mástól nem számíthatnak segítségre, mint rokonaiktól, barátaiktól vagy olyan magánszemélyektől, akik képzeletét valamiért nagyon megragadja az adott vállalkozás ötlete.
Miben más az ilyen, tulajdonképpen jóindulatból, bizalomból vagy akár szeretetből adott kezdőtőke, mint a profi finanszírozás? Fontos különbség, hogy itt tényleg csak pénz van, és nem társul hozzá egy üzleti angyal vagy kockázati tőkebefektető támogató szakértelme. Az „okos pénz” ugyanis eggyel előre viszi a vállalkozást: piacismeretet, kapcsolatokat, know-how-t jelent a nyilvánvalóan fontos tőkén kívül. A kockázati tőkések tapasztalt üzletemberek, akik megtérülést várnak a cégtől és cserébe tudásukat is latba vetik e profit érdekében – figyelmeztet bejegyzésében együttműködő partnerünk, a Reconcept blog.
Alacsonyabb a költsége a baráti-családi hitelnek
Az FFF-típusú kezdő befektetők más előnnyel kecsegtetik az induló vállalkozót. Kölcsönük vagy befektetésük gyakran a piacinál alacsonyabb költségekkel jár, nincs mélyreható átvilágítás, elemzés és a visszafizetés, megtérülés feltételei is jóval rugalmasabbak. (Nem mindegy, hogy kinek milyen befektető való. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere a Piac & Profit konferenciáján elmondta, mire érdemes figyelni.)
Hosszú távon azonban megmutatkoznak a hátrányok is. Például az, hogy számos jó rokoni vagy baráti kapcsolat mehet tönkre az üzletben. Mivel induló cégbe mégis csak igen kockázatos befektetni (függetlenül a tőkefinanszírozás költségeitől és feltételeitől), ha nem jön be az üzleti terv – amelynek racionalitását a személyes kapcsolat amúgy is elhomályosította –, örökre összeveszhet a két fél. Csalódás lehet abból, hogy az elképzelt hozam késik vagy teljesen elmarad, mert a kockázatokat senki sem mérte fel megfelelően. Könnyen lehet, hogy üzleti terv sem készült, hiszen nem volt ott egy profi, aki ezt megkövetelte volna.
Kezeljük angyalként a hitelezőnket
A tanulság valójában nem túl bonyolult: a családi, baráti befektetőt is úgy kell kezelni, mint egy üzleti angyalt, vagyis ugyanolyan komolyan kell venni és ugyanolyan komolyan kell előkészíteni a társulást. Szükséges a megalapozott üzleti terv, a piac felmérése, az átláthatóság valamiféle garanciája – és persze alaposan kidolgozott együttműködési megállapodás. A pénzügyi jelentések rendszerét fel kell építeni, és az üzlettársi kapcsolat alatt a befektetőnek meg kell kapni a beszámolókat. A cég kialakításánál gyakorlatilag ugyanarra kell törekedni, mintha bankhitelt szeretne felvenni a tulajdonos.
A tőkét nyújtónak is kritikusnak kell lennie: ugyanolyan kérdéseket kell feltennie, mintha egy idegen kopogtatott volna be hozzá frenetikusnak gondolt üzleti ötletével. Azért mert a pénzt kérő barát, még nem jelenti, hogy prudens üzletember is. Ezt mérlegelve kell tehát meghozni a tőkebefektetésről szóló döntést. Sok tanácsadótól lehet hallani, hogy barátnak, rokonnak akkor adjunk csak pénzt, ha az összeg elvesztése nem jelent gondot. Bizony, ebben is van valami.
