Az áfatörvény időszaki elszámolásokra vonatkozó 58. paragrafusának új teljesítési időpontra vonatkozó szabályai a 2013 végén elfogadott adótörvénycsomaggal kerültek be a hazai szabályozásba. A változtatás célja az 2006/112/EK Irányelvvel való harmonizáció volt, az uniós direktívának megfelelő, de a magyar szabálytól eltérő joggyakorlat ugyanis visszatérő vitaalap volt a NAV vizsgálatokban. Az új szabály értelmében – néhány speciális szerződéstípustól eltekintve – az elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja. Korábban a szabály rugalmas volt abban az értelemben, hogy az adóalanyok a fizetési határidőről megegyezhettek és ezzel meghatározhatták az áfa megfizetésének időpontját.
„Bár a jelenleg érvényes szabályozás bizonyos területeken segítette az adóalanyokat, például utólagos adóalap növekedés esetén nem kellett önellenőrzést végezni, ezzel együtt egyedisége miatt számos bizonytalansági tényezőt és hibázási lehetőséget is hordozott” – mutatott rá Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.
Nyári Zsolt elmondta: az új szabályozás (amelynek részleteit itt magyarázza el a Piac&Profit szakértője) pontosan meghatározza az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontját, ezért ha az adóalany utólagos adóalap növelésre kényszerül – mert például adóalapját korábban rosszul állapította meg vagy elfelejtett időben számlázni – akkor kötelezően önellenőrzést kell végeznie az eredeti időszakra, a különbözet után pedig pótlékfizetési kötelezettsége is keletkezhet.
A szakember szerint a változás szinte mindenkit érint majd, hiszen számlakibocsátóként vagy befogadóként előbb utóbb mindenki találkozik időszaki elszámolású ügyletekkel. Így a teljesítési időpont helyes meghatározása az adófizetési kötelezettség vagy épp az áfalevonási-jog keletkezésének időpontja miatt nem kerülhető el.
A jogalkotó eredeti szándéka szerint az új teljesítési időpontra vonatkozó szabályokat a 2014. június 30-át követő elszámolási időszakok esetén kellett volna először alkalmazni, azokban az esetekben, amelyekben a fizetés esedékessége is ezt a dátumot követi. Ha a most beadott módosító javaslatot elfogadják, akkor az új szabályokat csak a 2014. december 31-ét követő időszakok vonatkozásában kell majd először alkalmazni – ott is csak akkor, ha a fizetési határidő már 2015-re esik.
„Valószínűleg a jogalkotó felismerte, hogy az új szabályozás sok hazai vállalkozásnál rendszerátállítást igényelhet vagy akár szerződésmódosításokat is szükségessé tesz. A most benyújtott módosító javaslattal adózók még fél év haladékot kapnak a szükséges feladatok elvégzésére” – foglalta össze Nyári Zsolt.
Azonban szakmai szervezetek szerint a határidő módosítása önmagában kevés, hiszen az új szabály több ponton is versenyhátrányt jelentene a hazai cégeknek. A helyzet megoldására az IFK és az MBSZ módosítási javaslatokat tett a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amelyeknek megállapításuk szerint hatásuk előnyös a költségvetésre, hiszen az esetleges módosítások esetén az áfa megfizetésére csak az elszámolt időszak végén kerülne sor. Az általuk legcélravezetőbbnek tartott módosítás szerint a számlák teljesítés-időpontja „a felek által meghatározott időpont, de legkésőbb az érintett időszak utolsó napja” legyen. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a szöveg úgy módosuljon: ha a számla ellenértékének határideje megelőzi az érintett időszak utolsó napját, akkor ez a határidő legyen a teljesítés időpontja.
