Milliárdok munkahelyteremtésre

Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 262 vállalkozás a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program keretében. A támogatás mintegy 2100 új munkahely létesítéséhez, valamint 4400 munkahely megőrzéséhez elegendő.

2017. november 7.

Piac&Profit

A regionális beruházási támogatás, vagy csekély összegű (de minimis) támogatás jogcímen pályázható munkahelyteremtő támogatás keretében többek között új eszközök, gépek beszerzése, ingatlanvásárlás, bérleti díjak, vagy lízing költségek számolhatóak el. A pályázónak 2 éves foglalkoztatási és 3 éves fenntartási kötelezettséget kell vállalnia. A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,5 millió Ft, ezen felül a vállalatok kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként 500 ezer forint, vagy 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személynél új munkahelyenként 800 ezer forint, és kedvezményezett járásban vagy településen új munkahelyenként további 400 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnak.

Kell az új munkahely, de képzett munkaerő is kellene

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások 38 százaléka szerint a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a cégek üzleti tevékenységét – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) októberi vállalati konjunktúra-vizsgálatából. A felmérés szerint fél éve 36 százalékuk nyilatkozott így.

Keresettek a nyugdíjasok, de kiszolgáltatottak

Az egyre nyilvánvalóbb munkaerőhiány helyzetbe hozta a nyugdíjasokat. Munkába állásuk enyhítheti a termelő- és a szolgáltató cégek akut munkaerő-problémáit, és javíthat a nyugdíjas munkavállaló anyagi helyzetén. Tudni kell azonban, hogy a nyugdíjasok munkaviszonyát sok esetben másként szabályozzák. A D.A.S. szakportál áttekintette a főbb eltéréseket.

A válaszadó cégek létszámát tekintve a legnagyobb arányban a 20-49 munkavállalót foglalkoztató munkaadók küzdenek munkaerőhiánnyal. Ugyanezzel a problémával a döntően exportáló cégek 56 százaléka találkozik, ugyanakkor ez az arány a nem exportáló vállalkozásoknál csupán 29 százalék.

A munkaerőhiányt a vállalkozások 42 százaléka a munkaszervezés átalakításával, 39 százaléka az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, valamint 38 százaléka új toborzási módszerek alkalmazásával orvosolta. A válaszadók 34 százaléka a versenytársakhoz képest magasabb béreket vezetett be, 29 százalékuk pedig a munkaerőigény csökkentése érdekében beruházást hajtott végre. A megkérdezettek 20 százaléka diákmunkásokkal próbálta enyhíteni a problémát.

Arról is beszámoltak, hogy a megkérdezett munkáltatók döntő többsége tett már lépéseket a meglévő dolgozók megtartása érdekében. Példaként említették, hogy 70 százalékuk béremelést vezetett be, 59 százalékuk pedig a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A vállalkozások 49 százaléka továbbképzésekkel, 47 százalékuk pedig a cafeteria rendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezett megtartani munkavállalóit.