Turisztikai szempontból kiemelkedő sikerrel zárult a 2015-ös év. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2015. decemberi jelentése szerint Európán belül Magyarországon nőtt legdinamikusabban a nemzetközi turistaérkezések száma. Az UNWTO adatai szerint a kontinensen 5 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma, ezen belül Közép-Kelet-Európa 6,4 százalékos növekedést ért el, míg Magyarország kiemelkedő, 19,1 százalékos emelkedéssel zárta az évet, vezetve ezzel az európai ranglistát. Ugyanakkor a bevételeket és a vendégéjszakák számát is vizsgálva már lemaradásban vagyunk nemcsak Európához, hanem a régió többi országához képest is – hívja fel a figyelmet Szalók Csilla, a BGE KVIK intézetvezetője.
A hozzánk érkező turisták jellemzően rövidebb időre, nagyon sok esetben pár napra érkeznek, és olcsó szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az UNWTO szerint 2014-ben a Magyarországra látogató külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 nap volt, amihez fejenként 13 300 forintos napi költés járult – ez összesen 1459 milliárd forintos éves költést jelent. A jelenség oka, hogy Magyarország könnyen elérhető, és egyre népszerűbb például a romkocsmáknak köszönhetően a külföldi fiatalok körében, akik egy hétvégére vagy legénybúcsúkra szívesen utaznak ide fapados járatokkal, és jellemzően közösségi szállásfoglalás segítségével töltik itt vendégéjszakáikat. Emiatt költésük jóval elmarad a környező országokba érkező magas költésű turistákétól. Ausztriában például 2014-ben az egy vendégéjszakára jutó költés 100,56 euró volt, míg Magyarországon mindössze 21,6 euró – magyarázza Szalók Csilla.
Minőséget kell adni
Ez a helyzet addig nem is fog változni, míg Magyarország el nem mozdul a minőségi turisztikai szolgáltatások irányába – világít rá a BGE oktatója. „Hazánk nagyon jó adottságokkal rendelkezik, könnyen megközelíthető turisztikai célpontot jelent, de az infrastrukturális feltételek még hiányosak. Ahhoz, hogy az iparág több vendégéjszakát és magasabb költést realizáljon, határozottabb lépések szükségesek a minőségi szolgáltatások fejlesztésében, mint például a gyógy-, konferencia-, kulturális, sport- és rendezvényturizmus.
Szalók Csilla kiemelte: bár a hagyományos európai piacainkra 2016-ban is figyelnünk kell, hiszen Magyarországon erős a német és az orosz beutazóturizmus, illetve az északi országokból is sokan érkeznek, ezek mellett érdemes az új piacok felé nyitni, mivel a távolról érkező turisták jellemzően hosszabb időre maradnak, és többet is költenek. A kínai beutazók száma a jövőben várhatóan emelkedni fog, de ehhez a repülőjáratok, menetrend, szolgáltatások megfelelő kialakítása is szükséges.
