A koronavírus-járvány hatására több szektorban olyan gyorsan és drasztikusan változnak a vevői, fogyasztói igények, hogy az alkalmazkodás a vállalkozások nagy részének már önmagában is komoly kihívást jelent. A változtatások szükségessége lényegében minden gazdasági szereplőt érint valamilyen mértékben, egyrészt a járvány hatásai miatt, másrészt az annak megelőzését, kezelését célzó jogszabályi előírások, módosítások miatt.
Ráadásul, a szükséges járványügyi intézkedéseket figyelembe vevő idomulás módja sem teljesen szabadon választható és kivitelezhető (például a kereskedelmi tevékenységet ellátó vendéglátó üzletek nyitvatartása korlátozott, meghatározott rendezvények, események megtartása pedig tilos). Számos vállalkozás ezért a jelenlegi járványhelyzet és az azt követő, várható gazdasági recesszió jelentette kihívásokkal nem, vagy számottevően nehezebben fog tudni megbirkózni. Ugyanakkor olyanok is lesznek, akik korábbi pozíciójukat megőrizve, sőt, akár megerősödve, új piaci részesedéseket megszerezve készülhetnek majd a következő időszakra.
Megváltozhatnak a piaci szerkezetek
Dr. Tölgyes Katinka, a Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője szerint emiatt valószínűleg módosulni fognak az egyes piacok szerkezetei, vélhetően koncentráltabbá válnak egy időre. Változhat továbbá egy-egy vállalkozás piaci pozíciója a versenytársakkal vagy a beszállítóival kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a versenytársak háttérbe szorulásával, esetleg eltűnésével erőfölénybe kerülhetnek gyengébb pozícióban lévő vállalkozások, vagy erőfölényes helyzetben lévő cégek juthatnak számukra még kedvezőbb pozícióba. Erősödhet továbbá a vállalkozások beszállítókkal szembeni piaci ereje, vagy olyan vállalkozásoknál is kialakulhat jelentős piaci erő, amelyeket az eddig nem jellemzett.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a versenytörvény és a kereskedelmi törvény magát az erőfölényt és a jelentős piaci erőt nem tiltja, azonban az azokkal való visszaélést igen. Azoknak a vállalkozásoknak tehát, amelyek a többieknél sikeresebben vészelik át a jelenlegi gazdasági krízist, fokozottabban kell figyelniük arra, hogy ne sértsék meg a tilalmakat. Mivel a visszaélések negatív hatásaival szemben a fogyasztók a jelenlegi járványhelyzetben és az utána várható gazdasági recesszió időszakában még védtelenebbek lehetnek, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részéről szigorú hatósági fellépés várható.
Megszűnő függetlenség
A piacszerkezet változásának, feltételezett koncentrálódásának másik várható következménye a vállalkozások közötti összefonódások (fúziók, felvásárlások) számának a növekedése – mutat rá dr. Tölgyes Katinka. Ennek oka, hogy a nehezebb helyzetbe kerülő vállalkozások kevésbé tudják megőrizni függetlenségüket, a sikeresebb vállalkozások számára pedig új üzleti lehetőséget jelenthet egy-egy cég megszerzése.
Az összefonódásokat bizonyos, árbevételhez köthető küszöbszám elérése esetén a GVH-nak kell engedélyezni, annak hiányában az nem hajtható végre. Az is előfordulhat, hogy a versenyhivatal feltételekhez köti az engedélyt (például adott üzletrész meghatározott határidőn belüli elidegenítése). A versenytörvény alapján ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy külön kérelem alapján a GVH hozzájáruljon az összefonódásnak az engedélyezési eljárás befejezése előtti végrehajtásához, amennyiben az szükséges a befektetés értékének a megőrzéséhez. A várható gazdasági recesszió során vélhetően megnő majd az ilyen jellegű kérelmek gyakorisága, tekintettel arra, hogy a bajban lévő és így megszerezhetővé váló vállalkozások életben maradásának, működőképességének a fenntartása, és a megszerző vállalkozások befektetésének a védelme sűrűbben fogja indokolni a kérelmek benyújtását, mint prosperáló gazdasági időszakban.
A GVH korábbi tájékoztatásában egyelőre azt kérte a vállalkozásoktól, hogy fontolják meg a tervezett összefonódások bejelentésének elhalasztását. Arra is felhívta figyelmüket, hogy jelen körülmények között a hatóság nehezebben gyűjti be azokat az információkat (például versenytársaktól, beszállítóktól), amelyek az összefonódások megítéléséhez esetleg szükségesek, ez pedig az érintett felek számára bonyodalmakat okozhat.
Nem kell bejelenteni az összefonódásokat
Dr. Tölgyes Katinka arra is emlékeztet, hogy mindeközben a kormány a veszélyhelyzetre való tekintettel egyes vállalkozásokat mentesített a bejelentési és engedélyezési kötelezettség alól. Eltérve tehát a versenytörvény előírásaitól, a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló kormányrendelet alapján a GVH számára nem kell bejelenteni azokat a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap részvételével történő összefonódásokat, amelyek a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel – az e célra létrehozott tőkeprogramon keresztül – valósulnak meg, illetve amelyek révén a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap, egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen, befektetésvédelmi célú irányítási jogokat szerez. Az eltérés alkalmazására ugyanakkor csak a veszélyhelyzet megszűnéséig van lehetőség.
