A Trenkwalder munkaerő-mobilitás témában első ízben végezte el a hazai piacon hiánypótlónak számító kutatását, amelynek során mintegy 2000 munkavállaló válaszait értékelték. A válaszokból kiderült, hogy jelenleg a munkaerő 54 százaléka kész munkahelyet váltani megfelelő ajánlat esetén, 35 százalékuk ehhez belföldi lakhelyet is hajlandó lenne változtatni.
A legnagyobb arányban erre Csongrád-Csanád (54 százalék), Somogy (52 százalék) és Heves (50 százalék) megyékben készek, ugyanakkor a legkisebb hajlandóság erre Pest megyében (8 százalék), Komárom-Esztergom megyében (12 százalék), illetve – talán kissé meglepő módon – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14 százalék) mutatkozik.
A költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének (54 százalék), de fontos szempont a stabilabb jövő (15 százalék) és a több munkalehetőség (12 százalék) is. A válaszadók 29 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 71 százalékuk belföldön lát lehetőséget. Az elsődleges belföldi költözési célpontként szinte minden megyében Budapestet és Pest megyét jelölték meg, kivéve Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyéket, ahol a favoritnak Győr-Moson-Sopron megye bizonyult.
„A belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete a mind több szegmensben újra kialakuló munkaerőhiány és bérverseny időszakában egyre jelentősebb versenyelőnyt biztosíthat a munkavállalóknak – mondta G.Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen. – A magyar lakosság költözési hajlandósága az elmúlt évtizedben sokat nőtt, és érdekes módon erre a legnagyobb készség ma nem a keleti, észak-keleti, hanem a déli országrészekben mutatkozik.
A mobilitási hajlandóság egyik fontos összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat. A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 6,4 pont lett. Nem meglepő módon ebben a tekintetben a Nyugat- és Észak-Dunántúl, illetve Közép-Magyarország megyéiben születtek a legjobb értékelések. A legnagyobb elégedettséget Fejér megyében mérték (7,4 pont), a legkisebb elégedettségi indexe Nógrád megyének volt (5,6 pont).
A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 7,1 pontot, a környék adta lehetőségek 6,9 pontot kaptak, miközben az adott megye kereseti lehetőségeit átlagosan 5,9, a megélhetési viszonyokat pedig 5,5 pontra értékelték.
„Fontos fejlemény, hogy a munkavállalók többsége úgy érzékeli, a koronavírus-járvány jelentősen rontott a körülményeken – tette hozzá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az adott megye megélhetési viszonyait a pandémia előtti időszakra visszatekintve 7 pontra értékelték a jelenlegi 5,5 helyett, a szűkebb környék adta covid előtti lehetőségekre a mostani 6,9 pont helyett 7,8 pontot adtak.”
A válaszadók 64 százaléka az újra kitáguló munkaerőpiaci lehetőségek dacára úgy érzi, a munkahelyváltás jelenleg kockázatosabb, mint volt két évvel ezelőtt. Eközben 54 százaléknyian jelezték azt, hogy a munkájukra valamilyen hatással volt a járvány.
