Az új EKÁER-kötelezettek – vagyis azok a cégek, amelyek a tárgyévben és az azt megelőző kettőben egyszer sem kértek még EKÁER-számot –, illetve azok, amelyeknek az EKÁER-szám igénylésük során fel volt függesztve az adószámuk, a továbbiakban – meghatározott ideig – kockázati biztosíték fizetésére kötelezettek – áll az EKÁER-szabályozás múlt hét szerdán hatályba lépett módosításában.
„Az új szabályozás alapján ugyanis ennek az új kötelezetti körnek már nem csupán a kockázatos termékek után, hanem valamennyi termék után kockázati biztosítékot kell fizetnie” – foglalta össze Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.
A szakember hozzátette: a kockázati biztosíték megfizetése továbbra is csak a Közösségen belüli termékbeszerzésre és az első belföldi, nem közvetlenül végfelhasználók részére történő adóköteles termékértékesítés során jelentkező EKÁER-jelentések esetében szükséges.
A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: nem kell fizetniük azoknak, akik ebben az időszakban már nyújtottak be áfabevallást, illetve Közösségen belüli termékértékesítések esetén még az új kötelezetti körnek sem kell biztosítékot fizetnie.
Ki, mennyit, hogy?
A kockázati biztosítékot az első bejelentéskor, és az első bejelentéstől számított 180. napig tett bejelentéskor kell nyújtani. Ha az első EKÁER-jelentést követő 180 napon belül nem történik tíz EKÁER-jelentés, akkor a tizedik EKÁER-szám igényléséig kell a kockázati biztosítékot nyújtani.
A kockázati biztosíték esetében fontos, hogy a biztosítékot előre fel kell tölteni a bejelentést követő 45 napban tervezett értékesítések összegének 15 százalékára. Ezután pedig folyamatosan vizsgálni kell, hogy 45 nap átlagában a befizetett kockázati biztosíték eléri-e – a már tényleges adatokon alapuló – értékesítési volumen 15 százalékát.
„Ezt nem könnyíti meg, hogy EKÁER-rel összefüggésben befizetett kockázati biztosíték nem látszik az adófolyószámlán, így abból nem is lehet más adónem terhére átvezetni” – mutatott rá Szmicsek Sándor.
Ugyanakkor, ha az adóhatóság bármely adónemen tartozást észlel, annak rendezését a kockázati biztosíték összegéből átvezetés útján intézheti. Ilyenkor pedig előfordulhat, hogy az adó- vagy járuléktartozás kiegyenlítése miatt az elkülönített biztosíték nem éri el a törvényileg előírt mértéket. Ha pedig nincs megfelelő biztosíték az elkülönített EKÁER-számlán, akkor nem lehet EKÁER-számot kérni!
„Ezért érdemes a kockázati biztosíték mértékét naprakészen követni, és ha szükséges, újra és újra feltölteni azt az előírt összegre” – tanácsolja Szmicsek Sándor.
Az összefoglaló szerint mentesülnek a biztosítékadási kötelezettség alól a minősített adózói adatbázisban szereplő vállalkozások, illetve azok is, amelyek legalább két éve működnek, szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában (KOMA), valamint a bejelentés időpontjában nem állnak adószám-felfüggesztés hatálya alatt.
Bár a rendelkezés január 1-től hatályos, a jogalkotó hagyott időt a felkészülésre. Az új EKÁER-kötelezetteknek a kockázati biztosítékot csak a 2017. február 15-ét követően kért EKÁER-számok után kell befizetni az arra megjelölt, elkülönített bankszámlaszámra – tette hozzá a szakértő.
