Kisvállalkozásként is terheli az innovációs járulék!
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény változásával szélesedett azon cégek köre, akik kötelesek fizetni az alaphoz befolyó járulékot.
Egy aprónak tűnő szabályozási változás hatására sok olyan cég is kötelessé vált az innovációs járulék fizetésére, amelyek korábban mentesek voltak e teher alól. Félő ráadásul, hogy az érintett vállalkozások egy része nincs is tisztában új keletű kötelezettségével. Több ponton módosult év elején a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (KTIA-törvény). Ezek egyike: a jogszabály a kis- és középvállalkozások meghatározása kapcsán immár a kkv-król szóló törvény egészére, és nem annak néhány nevesített passzusára hivatkozik - olvasható az RSM TDM oldalán található friss blogbejegyzésben.
Az aprónak tűnő módosítás azt eredményezte, hogy olyan cégek is kötelesek fizetni az innovációs járulékot év eleje óta, amelyek korábban mentesültek e kötelezettség alól. 2011. december 31-ig ugyanis a KTIA-törvény precízen kijelölte azt a pár szempontot, amely alapján be kellett sorolni az adott céget annak mérete szerint. 2012. január 1-jétől azonban ez a jogszabály már a teljes kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényre (a már említett kkv-törvényre) hivatkozik - írja a bejegyzésben hegedüs Sándor az RSM DTM adópartnere, Adóüzletág vezető.
Márpedig a jogszabály egészéből az következik, hogy a kkv-besoroláshoz az utolsó összevont beszámoló adatait kell figyelembe venni. A hangsúly itt az „összevont” szón van: cégcsoportok esetén ugyanis az egész csoport beszámolójában szereplő adatok lesznek irányadók, nem pedig az egyes vállalkozások teljesítménye.
Év eleje óta tehát már az innovációsjárulék-fizetés terén sem az a kérdés, hogy az egyes cégek önmagukban teljesítik-e a közép- és nagyvállalatokra vonatkozó feltételeket, vagyis legalább 50 fő-e a foglalkoztatottak létszáma, vagy az éves árbevétel és a mérlegfőösszeg meghaladja-e a tízmillió eurót. Hanem hogy ezek a feltételek a cégcsoport egészénél fennállnak-e.
Jön a részletes áfa bevallás!
Részletesebb adatszolgáltatási kötelezettség és bővebb adattartalom – ez vár a magyarországi cégekre jövő év elejétől áfabevallásuk során. Az oszmán-török birodalom szultáni székhelye átkerül Edirnébe, a korábbi Drinápolyba. A történelmet kedvelőknek minden bizonnyal ez jut eszükbe az 1365-ös számról – írja blogbejegyzésében Héhn Miklós, az RSM DTM számviteli üzletágának vezetője.
Nem nehéz kitalálni: számtalan olyan kisebb vállalkozás van Magyarországon, amely tagja egy nagyobb cégcsoportnak, és amely az így kalkulált, összevont beszámoló alapján nem minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak. A módosítás tehát nagyon sok céget (csoporttagot) érint: ilyenek lehetnek a nemzetközi cégek kisebb magyarországi egységei, többek között a helyi disztribúció céljából alapított vállalatok. Sok olyan vállalkozást is találunk, amelyek kis létszámú csoportokba osztottan működnek: ennek lehet munkaszervezési oka is, de az sem volt mellékes szempont, hogy így minimalizálni lehetett például akár a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét is.
Gépkocsibérlet: hogyan vonhatjuk le az áfát?
Kedvezőbbé vált a bérelt vagy lízingelt személygépkocsikra vonatkozó szabályozás, és már van lehetőség az e költségekre háruló áfa levonására. E könnyebbségnek azonban ára is van: áfalevonás esetén precíz kimutatást kell készíteni az érintett gépjárművek használatáról, míg levonási szándék nélkül erre nincs szükség. A személygépkocsikkal kapcsolatos, idén év elején hatályba lépett változások közül talán a legjelentősebb, hogy az áfatörvényben megszűnt a személygépkocsi bérletére vagy lízingjére vonatkozó tételes áfalevonási tilalom. Vagyis ismét lehetővé vált a bérelt személygépkocsik utáni általános forgalmi adó (áfa) levonása, ehhez azonban igazolni kell, hogy a gépkocsi használata megfelel az ezzel együtt járó általános követelménynek, annak, hogy a cég azt adóköteles tevékenysége érdekében használja – olvasható Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM adótanácsadójának blogbejegyzésében.
Ez tehát a minősítés kérdésköre, ám a dilemmák itt korántsem érnek véget. A szabályozásnak ugyanis része egy olyan kitétel is, amely szerint egy cég csak akkor veszíti el mikro- vagy kisvállalati besorolását, ha két egymást követő beszámolási időszakban is túllépi a kkv-törvényben megadott határértékeket. Vagyis hiába minősülnek 2012. január 1-jétől közép- vagy nagyvállalatnak a nagyobb csoportok részét képező kis cégek, idén még nem esnek innovációjárulék-fizetési kötelezettség alá – hihették a cégvezetők.
Ám rosszul hitték. A bizonytalanság eloszlatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalását kértük, ami nemrég érkezett meg hozzánk, és világossá tette: ez a bizonyos „kétéves szabály” jelen esetben szigorúbban alkalmazandó. Azaz az előző 2011-es év tekintetében is – noha akkor még a korábbi szabályozás volt érvényben – a mutatószámokat csoportszinten kellene vizsgálni és így sok vállalkozásnak innovációs járulékot kellene fizetnie az idei év során.
Vagy legalábbis kellett volna. Hiszen, mint említettük, korántsem biztos, hogy ez az összetett jogszabályi változás minden cég tudomására jutott. Ha tehát a cégvezetők el akarják kerülni a későbbi tetemes bírságokat, érdemes alaposan elmélyedniük a fenti elemzés részleteiben, és áttekinteniük friss beszámolójuk sarokszámait.
