Orosz György, a Nemzetgazdasági Minisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy 2012 januártól a kétoldalú kapcsolatok kormánybiztosává nevezték ki Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, s azóta komoly intézményrendszer jött létre a kapcsolatok erősítése érdekében. A kormány által elfogadott Keleti Nyitás stratégiával összhangban Kínát kiemelt külgazdasági partnernek tekintjük, a cél a kölcsönös előnyökre és közös érdekekre épülő, realitásokból kiinduló cél- és eszközrendszer kialakítása. Orosz György utalt továbbá arra is, hogy a kis- és közepes vállalatok szerepe kiemelten fontos a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban, s helyzetük megkönnyítése érdekében, amikor májusban Li Keqiang, a Kínai Népköztársaság miniszterelnök-helyettese Budapestre látogatott egyebek mellett a kkv-k szektorai közötti együttműködési fejlesztések elősegítéséről szóló egyetértési nyilatkozatot is aláírtak.

Wang Hongliang a budapesti Kínai Nagykövetség gazdasági tanácsosa "A kíniak külgazdasági tervei és gyakorlata Európában és Magyarországon" címmel megtartott előadásában részletesen áttekintette a két ország kereskedelmi kapcsolatait, s a befektetéseket, amelyekben a pénzügyi válsággal összefüggésben visszaesés volt megfigyelhető, hangsúlyozta azonban, hogy álláspontjuk szerint a nehézségek átmenetiek s látnak lehetőséget a korábbi helyzet visszaállítására. Megerősítette: Kína nagy jelentőséget tulajdonít a magyarországi kapcsolatok fejlesztésének. Az együttműködés területei folyamatosan bővülnek, amelyek közül a hagyományos szektorokon kívül a megújuló energia, illetve a zöld típusú beruházásokat, illetve a mezőgazdasági fejlesztéseket emelte ki.

Azon vállalkozóknak, akik a térség iránt érdeklődnek Wang Hongliang azt ajánlja, hogy a ismerjék meg alaposan a kínai fogyasztók igényeit. Folytassanak kutatásokat piacra lépésük előtt, mert csak így lehet sikereket elérni. Tévesnek minősítette azt a nézetet, amely szerint a  kínaiak félnek attól, ha valami drága, ezzel szemben az elvárás az, hogy a termék jó minőségű, s fogyasztói szokásaikhoz illeszkedő legyen. Emellett lényeges szempontként emelte ki a gazdasági tanácsos a megfelelő partner kiválasztását, aki segítséget tud nyújtani az eligazodásban. "Türelemre, s elegendő forrásra van szükség ahhoz, hogy valaki megvesse a lábát ezen a piacon" - hangsúlyozta. Mindezzel együtt álláspontja szerint megéri, azok ugyanis, akiknek ez sikerül, egy óriási felvevőképességű piacon találják magukat.

A kínai már nem gagyi

„Az ivóvízbázis fejlesztése, az energetikai fejlesztések, a high-tech iparágak kínálják a legjobb belépési lehetőségeket a magyar kis- és középvállalkozások számára" - mondta el Forintos Róbert, a Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója az összejövetelen.

A szakember szerint olyan komoly know-how halmozódott fel Magyarországon, amely óriási lehetőségeket kínál a magyar cégek számára. Forintos Róbert azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a valóságban nem könnyű megtalálni az alkalmas partnert. Az üzletember kiemelte, hogy akármilyen üzletkötés is zajlik, alapvetően fontos a partner beható ismerete. „Egy egyszerű tárgyalással is napokat, heteket lehet veszíteni, a jó felkészüléssel és a megfelelő partnerrel rengeteg idő spórolható meg."

„Ne felejtsük el, hogy olyan termékkel jelenjünk meg a piacon, amit otthon nem talál meg. Szintén fontosak a méretbeli különbségek, hiszen még a legnagyobb borászatunk kapacitása sem elég arra, hogy akár csak egyetlen tartomány igényeit lefedje. Közhely, de igaz, hogy ha minden kínai csak egy szem borsót venne, a teljes magyar borsótermést eladhatnánk" - mondta a szakember. A Tradeland Kft. igazgatója szerint a kínai piacon végbement egy alapvető változás, mégpedig a kínai termék többé már nem rossz minőségű. „A kínai már nem gagyi, a vásárlók ott is keresik és igénylik a minőséget" - mondta.

Pénz és türelem - A cégalapítás kínai feltételei

Költséges és időigényes lehet egy kínai cégalapítás - hangzott el a Kína─Magyarország, Üzlet a kínaiakkal itthon és Kínában, címmel a BKIK és a Piac & Profit által rendezett országos konferencián.

A költsége és az időigénye is magasabb egy Kínában létrehozandó vállalatnak, többek között a helyi tanácsadói díjak is magasabbak. Míg Magyarországon akár ötvenezer forintért is találhatunk ügyvédet, addig Kínában egy egyszerű is nyolcszázezer forintnak megfelelő összegre számíthatunk. „Az időigény óriási: hat-nyolc hónapot lehet számolni egy cégalapításra és ehhez még külön hozzájöhet vegyesvállalat alapítása esetén a kínai partnerrel kötendő szerződések által megkövetelt idő" - mondta Dr. Zebegnyei Ádám, YingKe Várnai Ügyvédi Iroda munkatársa.

Az engedélyeztetés sem egyszerű: több kormányhivatalban is engedélyekért kell folyamodnunk. a tevékenységi körök meghatározása esetén fontos, hogy ismerjük meg, milyen kategóriába esik tevékenységünk, Kínában van támogatott, korlátozott és tiltott tevékenységi kör is. Magyar szempontból érdemes felmérni, hogy külföldi cégek számára például a mezőgazdaságban tiltott a kínai vizeken folytatott halászat és korlátozott bizonyos fafajták kitermelése, míg engedélyezett például a gyümölcstermesztés. A gyógyszeriparban például a hagyományos kínai gyógyszerek gyártása tilos külföldieknek, a high-tech iparágakban pedig az iparág alapvető nyersanyagainak számító a ritka földfémek bányászata számít tabunak. „Az online piacon például már a kezdetektől fogva tilos a külföldi tőke használata" - emelte ki Dr. Zebegnyei Ádám.

A székhely szempontjából már a tevékenységi körünk meghatározza, hogy hol lehet a központunk, a bérleti szerződésre már a cégbejegyzés előtt szükség lesz. Ügyelni kell arra, hogy lakóingatlanba nem lehet céget bejegyeztetni, illetve hogy a kibérelendő helyiségbe nem lehet más cég bejegyeztetve. A kínai cégeknek egy darab hivatalos bélyegzője van, és egy törvényes képviselője, aki jogosult a cég nevében jogi nyilatkozatokat tenni. Ez például egy vegyesvállalat esetében lehet a partnerek között neuralgikus pont.

Írott szerződésre minden körülmények között szükség van. Fontos, hogy ebben részletekbe menően rögzítsék például a fontos adatok, bankszámlaszám stb. megváltoztatásának menetét is. „Az üzleti élet ugyanakkor nem mindig ad alkalmat arra, hogy hosszasan megtárgyaljunk egy szerződést, ebben az esetben a szóbeli szerződés is megfelelhet, viszont ez rettenetesen megemeli a kockázatunkat" - mondta a jogász, aki szerint fontos a folyamatos kockázatértékelés a szerződéskötés során.

Hasonló biztonságot nyújthat, a partner háttérellenőrzése, a jogi, műszaki háttér vizsgálata, feltétlenül fontos egy üzleti audit azaz a partnercég hátterének feltárása. Amennyiben mégis perre kerülne sor, feltétlenül kínai perre készüljünk, jó eséllyel nem lesz peren kívüli egyezség, végig kell vinni az eljárást és végrehajtást kell kezdeményeznünk. Fontos, hogy Kína nem szívesen fogadja el más országok bíróságainak végzéseit, ezért kínai bíróságon kell eljárnunk, ehhez viszont célszerű egy kínai nyelvű fordítás elkészítése is a szerződésről.

Mit tudnak a kínaiak rólunk?

A piackutatás alapvető fontosságú egy kínai piacra készülő magyarországi vállalatnak, ugyanis a helyi igények, a helyi viszonyok ismerete nélkül elmaradhat a várt siker - mondta Sárkány Márta, a Sárkány Informatikai Zrt. vezérigazgatója. „A mi esetünkben már itthon elkezdődött a piackutatás, hiszen minden, itthon található háttérinformáció hasznos lehet" - tette  hozzá.

Saját tapasztalataira támaszkodva az üzletasszony elmondta, hogy piackutatásuk során több száz üzletemberrel léptek kapcsolatba, majd egy kínai marketing szakember segítségével a helyi adatok fordítását is elvégezték. Három fő eredményre jutottak, az egyik, hogy a legfiatalabb, „netes" generáció már igazán világszínvonalú képzést kap, nyitott a világra és kiváló célcsoportja lehet innovatív magyar termékeknek. A negyvenes korosztály már kevésbé nyitott, ők lényegesen bizalmatlanabbak az új termékekkel, lehetőségekkel szemben.

A kínaiaknak viszonylag korlátozott ismeretei vannak rólunk,  a fiatalabb korosztály elsősorban három alapvető információval rendelkezik, Magyarországról, azaz, hogy  finom a bor, békés az ország, illetve a magyar fürdőkultúra messze földön híres. A szüleik azonban még emlékeznek arra, hogy mi korábban egy táborhoz tartoztunk, baráti országoknak számítunk. Ez azonban nem minden.

„A kínaiak minden tárgyalás előtt, nagyon alaposan felkészülnek az üzleti tárgyalásokra, erre nekünk is ügyelnünk kell, ne lepődjünk meg azon, hogy a legapróbb részletekig feltérképezik tárgyalópartnerüket és hazáját" - mondta Sárkány Márta. Külön kiemelte, hogy a kínai piaci pozíciók kiépítésénél külön ügyelni kell a kínai üzleti kultúra egyik külön sajátosságára, így a szívességek, viszontszívességek rendszerére.

A további előadások összefoglalójáért kérjük, kattintson ide!