Mennyi kiskereskedő van Magyarországon? Ebből mennyi fog fizetni? Valóban csak a multinacionális láncok?
A KSH adatai szerint mintegy 120 ezer kiskereskedelmi üzlet van hazánkban. Ezek túlnyomó többsége (sok „sarki kisbolt”) nem fog fizetni, mert az éves forgalmuk 500 millió Ft alatt van. Egy-két ezerre becsülhető azok száma, akik árbevétele meghaladja az 500 millió Ft-ot, de 30 milliárd alatt marad. Az ő 0,1 százalékos adóterhük elenyésző.
Csak néhány tucat olyan társaság van, amelyek éves árbevétele 30 milliárd Ft felett van, de nem éri el a 100 milliárdot. Ilyen például néhány lakberendezési cikket, barkácsárut, elektronikai eszközöket, sportszereket, illatszereket-háztartási cikkeket árusító üzletlánc. Az általuk fizetendő 0,4 százalékos adó évente társaságonként legfeljebb mintegy 300 millió Ft, állami költségvetési szempontból nem jelentős.
Akkor kitől folyik majd be a tervezett 36 milliárd Ft éves adó érdemi része? Mindössze kb. 10 társaságtól, az ő éves forgalmuk haladja meg számottevően a 100 milliárd Ft-ot, azaz ők fizetnek a bevételük nagy része után 2,5 százalékos adót. Ide tartozik egyrészt a klasszikus kiskereskedelmi forgalmi toplistákon szereplő tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő, kivéve a három magyar üzletláncot. Utóbbiak ún. franchise srtuktúrában, jogilag több, egymástól független társaságban működnek, így a 2010-2012-es időszakhoz hasonlóan a jövőben sem viselnek majd érdemi adóterhet. Másrészt pedig az a három társaság fizet majd jelentős összegű adót, amelyek a legnagyobb benzinkúthálózatokkal rendelkeznek, és a fent említettek szerint az üzemanyag-értékesítés után is kell fizetniük.
„Összességében elmondható, hogy a szabály egyaránt vonatkozik belföldi és külföldi tulajdonú kereskedőkre, de a gyakorlatban a tíz legnagyobb adófizető között várhatóan csak egy lesz olyan, amelyben belföldi tulajdonos is van” – emelte ki Dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.A karácsonyi forgalom után is kell fizetni, ha akkor már nem lesz veszélyhelyzet?
A rendelet szerint az adót május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig kell fizetni. Csavar azonban a történetben, hogy ugyan arányosítva, de az egész éves árbevételt figyelembe kell venni az adószámításnál akkor is, ha a veszélyhelyzet év vége előtt megszűnik.
„Ha például május 1-jétől még fél évig, október végéig tartana a veszélyhelyzet, akkor nem a májustól októberig elért bevételre kellene adót fizetni, hanem a teljes éves bevétel felére. Ilyen értelemben a szabály részben visszamenőleges (a 2020. január-április időszak forgalmára is alkalmazandó), részben pedig a veszélyhelyzet megszűnése utáni, adott évi jövőbeli bevételek is részét képezik a számításnak. Így könnyen előfordulhat ennél a példánál, hogy egy most csak délután 3-ig nyitva tartó (vagy akár a kijárási korlátozás miatt zárva tartó) kereskedő az idei év eleji valamint a veszélyhelzet utáni, karácsonyi időszaki árbevétele alapján a veszélyhelyzetben elért bevételénél lényegesen nagyobb bevételre fizet majd adót” – tette hozzá Dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.
