Még van pár hét a nyárból, de az idő egyre fogy. Augusztus ide vagy oda, nem mehet mindenki egyszerre szabadságra. Ki dönti el, hogy mikor mehetünk szabadságra?
Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!
A Munka Törvénykönyve elég részletesen szabályozza a szabadság kiadásával kapcsolatos kérdéseket. Nem csoda, hiszen ez igen lényeges mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára – hívja fel a figyelmet az Érthető Jog blog.
A törvény kimondja, hogy
„A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.”
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy
a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
Kép: SXC
Figyelem: a törvény nem azt mondja, hogy 14 nap szabadságot kell egyben kiadni. A fenti szabály szerint annyi szabadságot kell egyben kiadni, hogy 14 napig ne kelljen a dolgozónak munkába állnia. Itt számításba kell venni a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt), a munkaszüneti napot és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnapot is.
A legtöbb esetben a munkáltató döntheti el, hogy mikor, ki és mennyi időre mehet szabadságra. Ehhez azonban köteles a munkavállalót is meghallgatni, de a végső döntés az övé. Nem minden esetben köteles a dolgozó kérésének megfelelően kiadni a szabadságot. Jogai azonban a dolgozónak is vannak.
A bűvös 7-es
A szabadság egy részéről a munkavállaló dönthet.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
Ez a 7 nap akkor lehet kevesebb, ha valaki év közben kezdett el az adott munkahelyen dolgozni. Ilyenkor nem csak az éves szabadsága lesz arányosan kevesebb, de azoknak a napoknak is csökken a száma, amiről ő maga dönthet.
A jogosultság nem él a munkaviszony első 3 hónapjában. Akkor hiába is erősködne a dolgozó,
Sokan még mindig csak papíron mennek szabadságra
Még mindig nem fordítunk elég időt a feltöltődésre – ez a következtetés vonható le a Profession.hu reprezentatív online kutatásából. Sokan panaszkodtak amiatt, hogy főnökeik nem engedik kivenni a választott napokat vagy visszavonják az engedélyezett szabadságot.
hogy szabira akar menni, a döntés a főnök kezében lesz. Ha a munkáltató úgy látja jónak, el is engedheti az új munkatársat szabadságra. Ezt nem tiltja a törvény, bár sokakban él ezzel kapcsolatban téves elképzelés. A szabadsággal kapcsolatos 5 tévhitről itt olvashatsz.
Az a 7 nap, amiről a dolgozó dönthet, legfeljebb két részletben kérhető. Vagyis, hiába szeretne valaki 7 alkalommal 1-1 nap szabadságra menni, a munkáltató ezt a kérést így már nem köteles teljesíteni. Hogyan vehető ki ez a 7 nap? Például úgy, hogy egy alkalommal 2, a másik alkalommal 5 nap. De lehet 4 és 3 nap is egy-egy alkalommal. Az sem lehet akadály, hogy mind a 7 napot egyben vegye ki valaki. Ha viszont már három vagy több részre szeretnénk osztani, ahhoz már a munkáltató belegyezése is kell.
Mennyi idő van felkészülni a szabadságra?
Erre is van szabály, ami mindkét félre érvényes. Célja, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló időben felkészülhessen a hétköznapitól eltérő időszakra. A bűvös szám ezúttal a 15.
A munkavállalónak legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal jeleznie kell, ha szabadságra szeretne menni. Ugyanígy a munkáltató is köteles a szabadság kezdete előtt 15 nappal jelezni, ha valakit „pihenőre” küld.
