A hazai induló cégek egy jelentős részénél már alapításkor bejegyeznek egy vagy több külföldi tulajdonost, ám ez a gyakorlat az utóbbi években visszaszorulóban van. 2009-ben még több mint háromezer külföldi tulajdonossal is rendelkező társaságot jegyeztek be, az utóbbi egy évben viszont már csak 2200-at. Az offshore cégalapítások számának visszaesése elsősorban a hatósági szigornak köszönhető. Az adóregisztrációs eljárás jelentősen visszaszorította az eleve visszaélési céllal alapított társas vállalkozások számát, de a működési időszakban is számos új jogszabály korlátozza – több-kevesebb sikerrel – a visszaéléseket.
A külföldi érdekeltséggel történő cégalapításnak a hazai gyakorlatban több oka lehet. A jobbik eset, amikor tényleges külföldi vállalkozó vagy befektető szeretné megkezdeni működését Magyarországon, a rosszabbik, amikor eleve adóoptimalizálási céllal jön létre a külföldi érdekeltségű társaság. Emellett elég sok olyan cég is van, amelyben magyar nemzetiségű magánszemély külföldi címről irányítja vállalkozását.
A 2000-es évek elejéig bevett gyakorlat volt, hogy olyan országokon keresztül jegyeztek be társaságokat Magyarországon, amelyeknek az adatszolgáltatási rendszere finoman szólva kivetnivalókat hagyott maga után, illetve amelyek alacsony adókkal és erős adótitokszabályokkal bástyázták körül magukat és az ott bejegyzett vállalkozásokat. Ezeknek a cégeknek a jelentős része még ma is működik.
A 2009-ben alapított cégek között már ritkábban találunk egzotikus országokban élő, illetve ott bejegyzett természetes és jogi személyeket: a szomszédos vagy tényleges gazdasági kapcsolattal rendelkező országok sokkal jellemzőbbek. Az új vállalkozások külföldi tulajdonosain belül zajló átrendeződés azonban az utóbbi években sem állt le: Kína, amely 2009-ben még magasan vezette a listát, mára eltűnt a rangsorból. A 2015-ös toplista élén az Opten adatai szerint Ukrajna áll.
A külföldiek magyarországi cégalapításainak gazdaságilag nagyon fontos szerepe van: csak a 2009-ben alapított ilyen cégek 11 ezer alkalmazottnak adnak munkát, s 21 cég árbevétele haladja meg jelenleg az egymilliárd forintot. Ugyanakkor a szürke zónás cégalapításoknak komoly hátulütői is vannak, aminek legjobb példája, hogy az öt évvel ezelőtt bejegyzett külföldi érdekeltségű cégek 73 százaléka az Opten nyilvántartása szerint már megszűnt vagy megszüntetésre irányuló eljárás alatt áll.
