„Számunkra a Facebook halott. A Facebook valami olyasmi, amit mindenki használt korábban, mert menő volt, de most már olyan, mint egy kínos családi vacsora, ahonnan nem lehet lelépni” – írta Andrew Watts, a texasi Austini Egyetem hallgatója. A fiatalember szavai nem alaptalanok: az elmúlt években jelentősen csökkent az ifjabb generáció jelenléte a Facebookon (FB) a nagy vásárlóerővel rendelkező, digitálisan fejlett országokban. Dániában például a 18–24 éves korosztály képviselői a legkevésbé aktív facebookozók, és a legnagyobb rész 55 év feletti. Persze nem ez az általános. A Gemius 2014-es felmérésében a vizsgált országok szinte mindegyikében a 25–34 év közötti felhasználók voltak legnagyobb százalékban jelen az FB-n, a felhasználók 19–26 százaléka – országtól függően – 35–44 éves, és csak a látogatók legkisebb hányada volt 55 éves vagy annál idősebb. Magyarország azonban ebben a kérdésben Dániához hasonlít: a 18–24 éves korosztály alig 17 százaléka látogatja rendszeresen a legnagyobb közösségi oldalt az említett statisztika szerint, a 35–44 évesek aránya pedig 25 százalék.
Megéri még?
A 2004. február negyedikén elindult Facebook az elmúlt években más gondokat is okozott a cégeknek. A 2012-ben elindult fejlesztésekkel az oldal fokozatosan csökkentette a céges oldalak posztjainak rajongói elérését.
– Jelenleg a legfeljebb ezer követővel rendelkező céges oldalak posztjait „csak” a követők 25–30 százaléka látja, ez pedig a követők számával fordított arányban egyre csökken. Tízezer követő felett már kevesebb mint tízszázalékos az elérés – mondja Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia (OMA) alapítója.
– El kell, hogy szálljon az ingyenesség illúziója a vállalkozásoknál. Azok járnak a legjobban, amelyek olyan tartalmakat képesek megosztani a követőikkel, amelyet azok továbbosztanak. Ebben az esetben beindul a vírusszerű terjedés. Viszont ehhez jó tartalom kell, és az megint csak nincs ingyen – hangsúlyozza a szakember, aki szerint ennek ellenére megéri a cégeknek fenntartaniuk profiljaikat a közösségi portálon.
– Ha lépést tartunk a változásokkal, még mindig a legkedvezőbb áron tudjuk itt elérni az ügyfeleinket, szemben más marketingfelületekkel – teszi hozzá Gombos Zsolt.
Hasonlóan vélekedik Lévai Richárd online-marketingszakértő. – Aki tudatosan építi a marketingstratégiáját, annak mindenképpen megéri facebookozni. Sokaknak még mindig ez a legolcsóbb elérési út. Például azoknak a cégeknek, amelyeknek nincs pénzük tévéhirdetésre – emeli ki a szakértő.
A jelenlét azonban nem feltétlenül jelent hirdetést.
– Az organikus elérés csökkenésével annak érdemes pénzt áldoznia facebookos hirdetésre, aki jó tartalommal, jó stratégiával bír. Ha rossz a kommunikáció, a hirdetés is hatástalan – vélekedik Lévai.
A magyarok 15%-a elképzelhetetlennek tartja, hogy ne legyen jelen naponta több órát az FB-n.
- 55% minden további nélkül ellenne nélküle,
- 8%-ot kifejezetten idegesít.
- Több mint 14%-nál okozott már párkapcsolati problémát az állandó Facebookon lógás,
- 20% a minden posztból ömlő idézeteken akad fent
Gombos Zsolt úgy véli, minél több a saját tartalom, annál jobbak az elérési mutatók, hiszen a felhasználók szívesebben kattintanak arra, amelyet máshol nem kapnak meg. Ezenkívül ügyelni kell a posztok változatosságára és időzítésére. Érdemes váltogatni a szöveges bejegyzéseket képekkel és videoposztokkal, méghozzá az FB-re feltöltött videókkal. Ez az egyik legfontosabb idei trend: a közösségi oldal fejlesztői tudatosan terelik a vállalkozásokat a videók feltöltése felé, ezért egy ilyen poszt elérése a három-négyszerese annak, mint egy szöveges alapú bejegyzésé. Heti átlagban legfeljebb tíz bejegyzést érdemes kiposztolni, lehetőleg változatos időpontokban.
– Nem ördögtől való az sem, ha a munkaidő után vagy hétvégén posztolunk, a médiafogyasztási szokások szerint ugyanis a felhasználók többsége ilyenkor szívesebben és hosszabban böngészik, mint munkaidőben – mondja Gombos.
Lévai Richárd a tapasztalatokból indul ki.
– A profilunk és a posztjaink statisztikái segítenek eltalálni, hogy mikor jó az időzítés, mikor figyelnek ránk a legtöbben – emeli ki, aki a posztok szövegezésére is felhívja a figyelmet.
– Még egy képaláírásban vagy egy videoajánlóban is kerüljük a PR-szöveget! Értelmes emberi nyelven beszéljünk, ne essünk a rendőrségi szóvivők hibájába, akik kifacsart jogi nyelvet használnak!
Érdemes szakítani azzal a szemlélettel is, miszerint minél rövidebb egy poszt, annál jobb.
– Akár nyolcvanezer karaktert is végigolvasnak, ha jó a szöveg. És az sem biztos, hogy egy rövidebb szöveget könnyebb megírni – véli az online-marketingszakértő.
