Cikkünk első részében azt taglaltuk, hogy az új számlázási szabályok mely esetben változnak, illetve melyek azok a szabályozások és tevékenységek, melyeknél nem kell alkalmaznunk az új módszert.
Nézzük meg pontokba szedve, mik az új szabályozás következményei:
- A számlán a teljesítés időpontja nem fog megegyezni a fizetési határidővel. A teljesítés időpontja fő szabályként az elszámolási időszak utolsó napja lesz
- A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani.
- Amennyiben az adott időszakra vonatkozó elszámolást a bevallás benyújtását követően végzik el, akkor csak önellenőrzéssel tudják az adót bevallani. Például egy szeptemberi teljesítésről decemberben állítanak ki számlát, a szeptemberi bevallást önellenőrizni kell. A teljesítés dátuma szeptember 30.
- A teljesítési időpont előtt átvett (jóváírt) ellenértékrészről előleg számlát kell kiállítani (adóbevallásban bevallani). Ezt a szabály akkor alkalmazzuk, ha a felek erről előzetesen megállapodtak és a pénzösszeg valóban befolyt. Lássunk egy példát: az elszámolási időszak augusztus 1-től augusztus 31-ig tart. A megállapodás alapján augusztus 15-ig 30% ellenérték esedékes, valamint a maradék 70% szeptember 15-ig esedékes. A 30% díj augusztus 15-vel teljesítésre kerül. Ebben az esetben augusztus 15-vel a befolyt 30%-ról előleg számlát kell kiállítani, valamint augusztus 31-vel a maradék 70%-ról végszámlát kell kiállítani. Mind a két tétel az augusztusi bevallásban fog szerepelni.
- Abban az esetben, ha a teljes ellenértéket előre megfizetik, és az a felek megállapodása alapján esedékes is, a megfizetés napjával a teljes összegről előleg számlát kell kiállítani, majd a teljesítés napjával (időszak utolsó napja) nullás végszámlát kell kiállítani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy nullás végszámla kiállítása helyett az előleg kivezetése megtörténjen.
- Abban az esetben, ha a felek külön nem állapodnak meg az előre fizetésről, de a partner előre utal, szóban sem jön az előleg számla kiállítása, valamint az áfa fizetése sem. Például kiállítunk egy számlát augusztus 15-vel, szeptember 30-i teljesítésről (időszak szeptember hónap), október 10-i pénzügyi teljesítésre. Az ügyfél már augusztus hónapban elutalja az összeget, de a szerződés nem tartalmaz az előre utalásról megállapodást a felek között. Ebben az esetben a szeptemberi adóbevallásban szerepeltetjük a fizetendő adót, előleg számlát nem állítunk ki!!!
Azoknál az elszámolási időszakoknál alkalmazzuk, ahol a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-a utánra esik.
Nézzünk néhány példát:
Az elszámolási időszak 2014. június 15 – 2014. július 15. A teljesítési időpont a fizetési esedékesség időpontja. A régi szabályt alkalmazzuk, hisz az új rendelkezés alkalmazásához az egyik feltétel (a teljes elszámolási időszak június 30-a utáni) nem teljesül.
Az elszámolási időszak 2014. január 01 – 2014. december 31. Ebben az esetben is a régi szabályt alkalmazzuk, függetlenül attól, hogy a számlát mikor állítjuk ki.
Előfordulhat, hogy két adófizetési kötelezettsége is keletkezik az adózónak az átmeneti időszak alatt. Nézzünk egy példát: 2014. június havi könyvelési díjról 2014. július 15-i teljesítéssel és fizetési határidővel állít ki számlát. Ez így helyes, hisz az elszámolási időszak még július 01-e előtti. 2014. július havi könyvelési díjról 2014. július 31-e teljesítéssel, 2014. augusztus 15-i fizetési határidővel állítja ki a számlát. Ez is helyes így, hisz a teljes elszámolási időszak, valamint a fizetési határidő is június 30-át követő időpontra esik. Így 2014. július hónapban a számlát kiállító vállalkozónak két számla után kell adót vallania és fizetnie.
Nézzük, hogy kell az időszak végi esetleges különbözeteket elszámolni:
- Abban az esetben, ha különbözet rendezésével az ellenérték (ezzel együtt a fizetendő adó) csökken, önellenőrzés nélkül csökkenthető a tárgyidőszakban az adóalap
- Abban az esetben, ha a különbözet rendezésével nő az ellenérték, úgy önellenőrzést kell végrehajtani. Megoldás lehet az ugyanazon ügylet során alkalmazandó két elszámolási időszak. Például havonta fix ellenértékkel számolnak (bérleti díj, jutalék), és év végével az aktuális adatokkal elszámolják az egész évet. Természetesen ehhez erről szóló megállapodás szükséges!
