Azoknál a munkáltatóknál, ahol a dolgozók szociális helyzete, vagy a cafeteriában félretett pénz több hónapos várakoztatása miatt kialakult türelmetlenség indokolta, gyorsan nekiláttunk a szükséges dokumentáció kialakításának és a különböző okiratok begyűjtésének annak ellenére, hogy a pénzintézetek részéről még kevés tájékoztatás jött az általuk megkívánt adatszolgáltatásról, illetve ügymenetről.

Ennek folytán hamar szembesültünk azzal is, hogy az első látásra viszonylag egyértelműnek tűnő szabályozás ellenére akadnak olyan szituációk, amik fejtörést okoznak. Mivel a támogatás adómentességéhez a jogalkotó igen komoly szankciót is társít, a munkáltatókra nehezedik a döntés és a felelősség súlya. (Itt megtalálja a lakáshitel támogatással kapcsolatos jogszabályokat és szankciókat!)

A munkáltatónak kellő szigorral és szakértelemmel kell eljárnia a munkavállaló jogosultságának elbírálása során, hogy megelőzze az említett szankciót. Az, hogy az összeget át kell minősíteni utólag munkaviszonyból származó jövedelemmé, ha nincsenek meg az adómentesség feltételei, ráadásul 20%-kal növelten, összességében 83%-os „büntetést” jelent a dolgozónak és 52%-ot a munkáltatónak, amit persze a munkáltatónak kell realizálni az adóhivatal felé. Így érthető, ha a munkáltatók nem szívesen vállalkoznak az önálló adminisztrációra, kérik a szakértői segítséget.

A bankok többet várnak

A bankok részéről is fontos az együttműködés, hiszen mindkét oldalon, mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán szükség lehet egyeztetésre. Az általunk már ismert banki adminisztráció a szokásos sokszínűséget mutatja. A bankok többnyire külön számlán kezelik a munkáltatói lakáscélú támogatást, így a munkáltató és az ő számláját vezető pénzintézet között jellemzően szükséges egy megállapodás. Ez a megállapodás egyik esetben mindenféle támogatást – a hagyományos lakáscélú támogatást és az újfajta hiteltámogatást – együtt kezel, másik esetben, és ez tűnik a gyakoribbnak, szétválasztja külön megállapodásokra. Abban is elég nagy a szórás, hogy a bank megelégszik a munkáltató kötelező adatszolgáltatásával és „elhiszi” neki, hogy begyűjtött a munkavállalótól minden szükséges nyilatkozatot, vagy ragaszkodik a saját maga által kreált nyomtatványokhoz, esetleg jóval bővebb tartalommal, mint amit a törvény előír.

A munkavállalók oldala

A másik oldalon, a munkavállalóknál is legalább ilyen színes a kép. Már ott kezdődhet a bonyodalom, hogy a munkavállaló melyik banknál és milyen számlával rendelkezik. Ha a hitelező pénzintézetnél van lakossági számlája, akkor egyszerű az ügy, csak az igazolásokra kell nagyon odafigyelni. Ha másik banknál van számlája, és ilyen helyzetben vannak azok eleve, akik olyan hitelintézettől vették fel a lakáscélú hitelt, aki nem is vezet lakossági számlát, már kérdés, hogy a hitelező bankhoz a munkáltató tud-e utalni? Ilyen esetben a hitelszámlára utalás jöhet szóba, viszont bankja és hitele válogatja, hogy az odautalt pénzt a bank hogyan fogja lekönyvelni, havi törlesztésre, vagy előtörlesztésre? Utóbbinak általában költsége is van, esetleg szerződésmódosításra is szükség lehet. Ráadásul így a munkavállaló nem a havi törlesztéstől mentesül egy időre, hanem „csak” csökken a részlete. Persze arra is van példa, hogy kifejezetten ez a dolgozó szándéka.

Kit terhel a költség?

A költségekről szólva arra is fel kell készülni, hogy a munkáltatói banki megállapodásban különböző mértékű díjak szerepelhetnek. Láttunk igen nagyvonalú, gyakorlatilag a szokásos tranzakciós díjakon felül semmilyen plusz költséget nem tartalmazó megállapodást, és olyat is, ahol a folyósítani kívánt összeg nagyságrendjétől függően komolyabb többlettel kell számolni. Ebben a vonatkozásban a munkáltatónak arról is döntenie kell, ezt átterheli-e a dolgozóra, ha például cafeteria keretében adja a támogatást.

A támogatások utalásának gyakorisága is eltér a munkáltatók vérmérséklete és teherbírása függvényében. Van ahol a havi folyósításra próbálunk ráállni, de a gyakoribb megoldás a negyedéves, esetleg féléves „utófinanszírozás”. Prózai oka az utófinanszírozásnak, hogy így még idejében kiszűrhető az adókockázat.

Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő Top Cafeteria Kft.