Már nem elegendő – a korábban bevett gyakorlat szerint – a vitatott számlát megjegyzés nélkül visszaküldeni a számla kiállítójának, a vitatás tartalmát illetően ugyanis szigorú előírásokat fogalmaz meg a törvény, amelyeket – a vitatás formájára és határidejére vonatkozó szabályokkal kiegészítve – az alábbiakban a DLA Piper blogja, az Advocatus foglalt össze.
A vitatás tartalma
A vitatásnak érdeminek kell lennie, vagyis indoklást kell tartalmaznia, megjelölve a vitatás okát és hátterét.
A számlákat és a kibocsátó hátterét minden esetben ellenőrizni kell!
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a cég olyan számlát kap, amellyel bármely okból nem ért egyet, azt úgy kell vitatnia, hogy a vitatás vonatkozzon a fizetési kötelezettség
(i) jogcímére vagy fennállására (pl. a számla alapját képező szerződéses jogviszony nem jött létre a felek között, illetve a szolgáltatást a számlát küldő fél nem vagy hibásan teljesítette);
(ii) esedékességére (pl. a számla még nem esedékes, illetve a felek részletfizetésben vagy halasztott fizetésben állapodtak meg); vagy
(iii) mértékére, összegére (pl. az adós beszámítással élt).
A fenti tartalmi követelmények vagylagosan értendőek, tehát elegendő közülük egyet megjelölni a vitatásban, de természetesen a több indokra alapozott vitatásnak sincs akadálya.
A követelés vitatásának írásban kell történnie. A bizonyítás megkönnyítése érdekében javasolt a tértivevényes vagy ajánlott levélben történő megküldés, amivel szükség esetén igazolható, hogy a cég kellő időben a másik fél tudomására hozta érdemi kifogásait.
Az e-számlákkal is nyugodtan lehetnek finnyásak a cégek!
A vitatás időpontja
Az érdemi vitatásnak a hitelezői felszólítás kézhezvételéig van helye. A hitelező a felszólításával köteles megvárni, hogy a számla esedékessé válásától számított 20 nap elteljen, azt követően szólíthatja fel az adóst a teljesítésre, figyelmeztetve őt a felszámolási eljárás megindításának lehetőségére. A hitelező felszámolási eljárást csak a felszólítás megtörténtét követően, annak igazolása mellett kérelmezhet, feltéve, hogy az adós érdemi vitatása határidőben nem érkezett meg hozzá.
A felszámolási eljárás megindításának elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a cég a számla kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb az esedékessé válástól számított 20 napon belül feltétlenül postázza a vitatást a hitelezőnek úgy, hogy az legkésőbb az esedékességtől számított 20. napon meg is érkezzen a számla kiállítójához.
A fenti szabályok jelentőségét az adja, hogy a számla megfelelő formában és tartalommal történő vitatása hiányában a számlát kiállító fél felszámolási eljárást kezdeményezhet a cég ellen. A jogszabályi követelményeknek megfelelő vitatás hiányában a bíróság vélelmezi a fizetésképtelenséget, ezért ilyen esetben a cég a felszámolást csak úgy kerülheti el, ha a követelést kiegyenlíti, még akkor is, ha azzal egyébként bármely okból nem ért egyet. Ezt követően peres eljárásban lesz kénytelen visszakövetelni az általa jogalap nélkülinek tartott kifizetést a hitelezőtől, vagy érvényesíteni vele szemben egyébként beszámítható ellenkövetelését.
