A spamszűrők egy e-mail vizsgálatakor több szempontot vesznek figyelembe. Minden egyes szempont vizsgálata alapján adnak egy pontszámot, amelyeket a végén összeadnak, és a végeredmény alapján döntik el, hogy milyen kategóriába sorolják az e-mailt. Ez a „Szent Grál”, amire minden e-mail küldő keresi a választ. Fontos azonban látni, hogy ezt soha nem fogjuk pontosan tudni: a szolgáltatók szabályrendszere nem nyilvános, csak iránymutatások és „best practice”-szek vannak erre vonatkozóan. Ezek egyike sem garantálja, hogy a levelünk nem kerül majd spammappába, de mindegyik elősegíti azt. Minél többet alkalmazunk tehát ezekből, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a levelünk ténylegesen az inboxba kerül. Sorozatunkban a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség E-mail-marketing tagozata által összeállított, hazánkban eddig egyedülálló spam-kisokosának segítségével most bemutatunk néhány szempontot, amit a hírlevél tartalmának összeállításánál érdemes figyelembe venni, hogy átjuthassunk ezen az „első védelmi vonalon”.
Gondosan válasszuk meg levelünk tárgyát!
Az e-mail tárgyában kerüljük az írásjelek halmozását, illetve a speciális karakterek használatát, mert ezek sok plusz pontszámot érnek a spamszűrőknél. Ha magyar nyelvű hírlevelet küldünk, akkor valószínűleg magyar ékezetes karakterek is szerepelnek a tárgyban, ez esetben pedig fontos, hogy olyan eszközt használjunk, amely ezeket a karaktereket is szabályosan tudja belekódolni az e-mailbe (legjobb, ha UTF-8-as kódolást használunk).
A félrevezető tárgy használatát sem javasoljuk, ami teljesen mást ígér a címzettnek, mint ami a levélben olvasható. A spamszűrők nem feltétlenül büntetik, de érdemes kerülni az olyan semleges tárgyat is, mint pl. „Májusi hírlevél”, „Akciós ajánlatok”, mert ezeket nagyon kevesen fogják megnyitni, hiába érkezik meg az e-mail fiókjukba.
„A szabályok viszonylag egyértelműek, de a szereplők tapasztalataink szerint nem igazán ismerik, vagy egyszerűen csak nem akarnak megfelelni nekik. Úgy látom, hogy a cégek adatvédelemmel kapcsolatos hozzáállása finoman szólva is laza. Elsősorban a nagyobb vállalatok, illetve multinacionális cégek esetében érzékelünk komoly fejlődést ezen a fronton. A hazai spamek „áldásos” tevékenységének köszönhetően a piac megítélése sem éppen pozitív, így a jogkövető DM szolgáltatóknak is jut a negatív megítélésből” – hangsúlyozta Fialka Krisztina, a ReachMedia médiaüzletág-igazgatója. (Hogy milyen legyen a jó hírlevél, és milyen tévhitek élnek ezzel kapcsolatban a cégek körében, arról szakértőnk írását itt olvashatja!)
Ne csak képeket!
A legfontosabb, hogy az e-mail tartalma ne csupán képekből álljon, hanem a lehető legnagyobb része szöveges tartalom legyen. Ez egyrészt azért fontos, mert a képekre írt szöveget a spamszűrő nem tudja elolvasni, így a lehető legrosszabb pontszámot adhatja, másrészt pedig a legtöbb e-mail kliens blokkolhatja a képek automatikus megjelenítését, így a címzett csak akkor látja, ha rákattint a képek letöltése linkre.
A hírlevél tartalmához szakértőnk tippjeit itt találja!
Ha a képek megjelenítése nélkül nincs olyan érdemi tartalom az e-mailben, ami alapján a címzett eldöntheti, hogy érdekli-e az üzenet, akkor nem lesz motivációja, amiért letöltené a képeket, ez pedig rossz hatással lesz a konverzióra. Javasoljuk, hogy a képek mérete egyenként ne haladja meg az 50 KB-ot, egészen biztos, hogy egy 300 KB-os hírlevélnek szignifikánsan nagyobb esélye van átjutni egy spamszűrőn, mint egy 2 MB-osnak.
Sorozatunk következő részében néhány technikai szempontot is bemutatunk, amelyek figyelembevételével az Ön hírlevele is kikerülheti a spamszűrőt!
