Az adó és cafeteria szabályok elfogadásának bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40%-a kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel. „Az idei adócsomag elfogadásával nagy változások történtek a cafeteria szabályozásban, ennek pozitív hatása azonban egyelőre még nem látszik a kkv-k várakozásaiban. A különböző elemek sorrendjében ugyan történt változás, de a cégek még ragaszkodnak az eddig jól bevált juttatási formákhoz. A munkába járás költségtérítésének népszerűsége 13%-ról 17%-ra nőtt, letaszítva a trónról az Erzsébet-utalványt (16%). A pénzbeli jutalom (10%) stabilan tartja harmadik helyét, míg SZÉP Kártyával a kkv-k 9%-a tervez idén” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

„Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22%-os közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 000 forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56%-os adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható” – mondta el a szakember.

Nyugat- vagy Dél-Dunántúl? Nem mindegy!

A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54%), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27%) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41%), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével.

Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50% és 49%), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30%-a gondolkodik így.