Mi a különbség Poirot felügyelő és Miss Marple között? Agatha Christie két legismertebb hőse tipikusan a női–férfi gondolkodásmód megtestesítője. Poirot mindig az ok-okozati összefüggéseket látva jut el a megoldásig, míg Miss Marple-nek adott jelenségről egy másik, a múltban történt hasonló eset jut eszébe, vagyis analógiákat követve érkezik el az eredményhez. A nő és férfi eltérő tulajdonságai az üzleti életben is fontosak lehetnek.
Ahogy változik az üzleti környezet, a sikert hozó vezetői attitűd is alakul. A 19. század végén, a 20. század elején a vállalkozó típusú főnök és vezető volt sikeres, az, aki mindent átlátott, mindent irányított, és mindent tudott. A 20. század második felében azonban a nagyvállalatokat már a hierarchikus rend jellemezte, amelyben a vezetők szigorú, bürokratikus szabályok szerint irányították a céget, amelyben ily módon a munkatársak könnyedén helyettesíthetővé váltak. A 20. század vége a tudásalapú társadalom és a lapos szervezetek kora, amelyben felértékelődik az innováció, a dolgozók személye. A menedzserek helyét a leader típusú vezetők veszik át. A siker fontos tényezőjévé válik a vonzó munkahely, a bevonó vezetés és a csapatszellem.
– Amikor már nem lehet utasításokkal irányítani egy vállalatot, és fontossá válik az együttműködő-képesség, a csak férfiak vezette cégek versenyhátrányba kerülnek – mondja dr. Valló Ágnes életmódtanácsadó, terapeuta , a Menedzsernők, menedzserfeleségek című könyv társszerzője.
A női vezetők beszivárgása a cégekhez azonban nem a nemek között zajló egyenlőségi harc egyik újabb megnyilvánulása, hanem versenyképességi kérdés a számok szerint. Gyorsabban és kiegyensúlyozottabban fejlődnek azok az országok, ahol a nők felülreprezentáltak a gazdaságban. Az Ernst & Young 2012-ben a partnercégei körében végzett vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlített férfi–női vezetésű csapatok nemcsak minőségben hoznak jobb eredményeket, hanem megtérülési mutatóik is jobbak. A Bisnode Nemzetközi cégminősítő korábban kiadott közleménye szerint 25 százalék a tőkemegtérülési mutató azoknál a cégeknél, ahol a vezetőségben vegyesen találhatók nők és férfiak, és mindössze 9 százalékos ott, ahol valamennyi vezető férfi. Vagyis az eltérő szempontok megjelenése a vezetői döntésekben a cégek jövedelmezőségét és értékét is javítja.
– Egy amerikai felmérés szerint a nők és a férfiak eltérően értékelik az etikus döntéseket; összességében a hölgyek etikusabbak, és kevesebb kockázatot vállalnak, így a vezetésben férfi társaikkal együttműködve az eredmény hosszú távon sikeresebb cég, magasabb szintű cégkultúra lehet – mutat rá Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere.
Valló Ágnes az EQ, azaz az érzelmi intelligencia alapú vezetés előtérbe kerülésével magyarázza, hogy a 21. századi cégek igyekeznek növelni a csapatban a nők számát.
– A hatékony munkavégzés záloga, hogy jól érezzék magukat a dolgozók, legyen lehetőségük az önmegvalósításra, azt érezzék, együtt – csapatban – viszik előre a céget. A kiegyensúlyozott IQ- és EQ-alapú vezetésben mindenképp szerepe kell, hogy legyen a nőnek, legalább a vezetői team tagjaként. Az Amerikai Egyesült Államokban például azok a bankok vészelték át a legjobban a válságot, amelyek vezetőségében hangsúlyosabban voltak jelen a nők – mutat rá a szakember, aki szerint a női vezetésű cégekre jellemző a nyílt kommunikáció és a szolidaritás, azok az értékek, amelyek egyre fontosabbak az üzleti világban.
A nők coach típusú vezetők: a munkatársakból a lehető legtöbbet hozzák ki, de nem utasításokkal. Lassabban és nehezebben döntenek, ám a döntésük kiegyensúlyozottabb, több szempontot vesz figyelembe. Jobban megszenvedik az eredményt, amelyben az érzéseik is benne vannak.
– Nem részrehajlók, hanem empatikusabbak. Az ő esetükben, amikor a racionalitás eléri a határait, megjelenik az érzelmi racionalitás, az IQ–EQ-alapú vezetés lényege. A nőket segíti az intuíció vagy az analógiás ráismerés, ahogyan Miss Marple-t Agatha Christie krimijeiben. A nők a metakommunikációs jelekre is jobban vevők, érzékenyebbek a környezeti problémákra, kompromisszumkészebbek, és inkább a win-win helyzeteket keresik. Vagyis a fenntartható növekedés szempontrendszereit – mutat rá Valló Ágnes, és hozzáteszi: – Ugyanakkor a nő számára kevésbé fontos a hatalom, és kevésbé harcos, nem érdekli a hierarchia. Ezért tud új szempontokat felvetni egy igazgatótanácsi ülésen, de ezek azok a tulajdonságai, amelyek miatt a csak nők vezette cégek nem sikeresek. Szükség van a férfikészségekre, a határozottságra, a dominanciavágyra, a feladatorientáltságra. Mondjuk ki: nem lehet úgy politizálni, vagy céget vezetni, hogy valaki ne szeresse a hatalmat, és az ezzel járó felelősséget!
