Nem tudja majd bírósági úton visszaszerezni a pénzét, aki zsebszerződések alapján fizetett azért, hogy termőföldtulajdonhoz jusson - hangoztatta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerdán Őriszentpéteren, a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság kihelyezett ülésén.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Az Országgyűlés már elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amely tartalmazza a termőföld jogellenes megszerzésének törvényi tényállását, és noha a törvény nem visszamenőleges hatályú, a színlelt adás-vételi szerződések felhasználása, vagy ilyenek későbbi megkötése már a Btk.-ba ütközik. A színlelt szerződések nem érvényesek, így a korábbi tulajdoni viszonyok állnak fenn, a zsebszerződést kötött felek elszámolhatnak egymással - ebbe az állam nem szól bele -, de bírósági úton a szerződésekre kifizetett pénz nem lesz visszaszerezhető, behajtható.
A zsebszerződések büntetőjogi szabályozása 2013. július 1-jén lép majd hatályba. Eddig az időpontig az érintettek szabadon, jogkövetkezmények nélkül feltárhatják a megkötött megállapodásokat, ezt követően azonban 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel kell szembenézniük. Az ügyletek feltárásához fűződő társadalmi érdek a résztvevők megbüntetéséhez fűződőnél erősebb, így az ügylet feltárása hatóság előtt, még mielőtt az tudomást szerezne róla – korlátlan enyhíthetőséget tenne lehetővé az eljárás során.
A zsebszerződések olyan jogi konstrukciók, amelyek elfedik a valódi vevő – elsősorban a külföldi személy – tulajdonosi jogait. Illegális a dátum nélküli, de ellenjegyzett adásvételi szerződés. Legális megoldás azonban, ha a külföldi érdeklődő megbízottja, “strómanja” vásárol, majd a külföldi által alapított magyar cég hosszú távú haszonbérletbe veszi a földet, illetve a strómannak a föld értékével megegyező kölcsönt nyújt, amelynek a fedezete a stróman földtulajdona öröklési, értékesítési tilalommal. Így a birtoklás, a használat és közvetett úton a rendelkezési jog is biztosított. Becslések szerint hazánkban akár 350-400 ezer hektár is külföldi ellenőrzés alatt lehet.
