Igazolódott az a feltételezés, hogy a Z generációnak kiemelten fontos a visszajelzés. A vezető irányába támasztott top kívánságok elsősorban a törődés, az odafigyelés, az emberség, a segítőkészség, az emberekkel való bánásmód lettek. Elvárják főnökeiktől, hogy ismerjék és emberként kezeljék őket, nem akarnak a munka világára jellemző hierarchikus, tekintélyelvű vezetőt.

„Ne utasítgasson, ne parancsoljon, ne dirigáljon, kezeljen egyenrangúan mindenkit, legyen barátságos, és lehessen vele laza kapcsolatot kialakítani” – mondják. Csak ezek után elvárás részükről a határozottság és a magabiztosság, míg a szakmai hozzáértés egészen a lista végén kullog. „Amerikában 2000 fiatal vett részt Z generációt vizsgáló kutatásunkban, az ottani fiatalok a jó fizetés mellé olyan főnököt szeretnének, akit tisztelni is lehet. Az itthoni válaszok viszont azt sejtetik, hogy a leendő főnöktől inkább szülői jellegű támogatást várnak, pedig a valóságban a főnök–beosztott viszony két felnőtt kapcsolatán alapul, ahol a vezetőnek útmutató szerepe van, ami persze nem zárja ki az odafigyelést. A válaszokból úgy tűnik, hogy nem érzik magukat biztonságban, ezért a biztonságérzést kell megerősíteni bennük ahhoz, hogy egy munkahelyen kibontakozhassanak és megmutathassák, hogy mire képesek” – mondja Zétényi Anna, a Monster.hu állásportál ügyvezetője.

Egyre több cégnél is felfedezik, hogy korbács helyet támogatással lehet inkább eredményeket elérni.

Lendületet többen, lojalitást kevesen ajánlanak

Arra a kérdésre, hogy „Mik azok az értékek, amiket nyújtani tudnál egy cég számára?”, a leggyakoribb válaszok nagyrészt egyeznek a fiatalok erényeinek tartott tulajdonságokkal: lendület, tanulékonyság, pontosság, fejlődés. Érdekesség, hogy a munkahelyeken az olyan egyéni képesség, mint például a kommunikáció, csak a lista második felében kapott helyett, miközben a meghirdetett pozíciókban az elsők között kérik a munkavállalóktól. Az idegennyelv-tudással is kevesen érveltek, ami nem feltétlenül jelenti ennek hiányát. Elképzelhető, hogy ezt többen evidenciaként fogják fel. Ez egyébként az álláshirdetések 75 százalékában alapkövetelmény már a gyakornoki munkakörök esetében is. Élmezőnyben végzett a kreativitás, de a pozitivitást, a vidámságot és a jókedvet is sokan felsorolják értékként. Az önállóság és a segítőkészség csak keveseknek jutott eszébe, a csapatmunka is sereghajtó, míg a lojalitás teljesen a lista végére került. (Pedig az összes ismert teljesítménymutatóra pozitív hatással van.)

Kép: Fotolia

Rugalmas munkaidőben akarnak dolgozni, és nem otthonról

Magasan a rugalmas munkaidő győzött az optimális munkakörnyezet tekintetében. A kívánságok között egy sor stresszcsökkentő tényező szerepel, például a barátságos környezet, a nyitott gondolkodású, őszinte kollégák, a világos, tiszta iroda. Az otthoni távmunkát összesen hárman jelölték meg, ami azt jelzi, hogy ez a generáció szeret közösségben élni és dolgozni, onnan akar inspirációt meríteni. (Pedig nagyon úgy néz ki, hogy a távmunkáé a jövő.) Nem riasztja el őket sem a hétvégi, sem az éjszakai munka, amihez a technológia minden lehetőséget biztosít is számukra.

„Ez az első olyan nemzedék, amelyik beleszületett a digitális forradalomba, s bár a Z generáció munkaerő-piaci aránya még csak 3 százalék, néhány év múlva meghatározó szereplők lesznek. Sokan már maguknak teremtenek munkahelyet, de még többen vannak, akik inkább bizonytalanok, és nem tudják, mivel szeretnének foglalkozni. Ezt nehezíti, hogy az automatizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia térhódításával gyorsan tűnnek el munkahelyek, de helyükön újak is születnek, s ennek a generációnak ebben is óriási szerepe lesz. Ezért is szervezünk májusban egy fesztivált, ahol nemcsak a fiatalokkal, hanem a szülőkkel, pedagógusokkal és mindenkivel, aki dolgozik, és érdekli a saját jövője, elkezdjünk beszélgetni és együtt gondolkodni a munka jövőjéről és a jövő munkáiról” – mondja Tóth Gergely, a Future Work Festival alapítója.

A Facebook mindent visz

A fiatalok hatékony kommunikációra adott válaszaiból nem meglepő módon kiderül, hogy már nem az e-mail az első. Míg ezt a 19–24-es korosztálynak még a fele használja, addig a 14–18 éveseknek már csak harmada, a Facebook-használók aránya viszont 72, illetve 80 százalék a két csoportnál. A fiatalabbaknál 25 százaléknál jár a Snapchat, és közel 20 százaléknál az Instagram. Ennek a generációnak szinte anyanyelve a digitális nyelv, szimbiózisban élnek a technikával, és ez alól a munkahely sem lehet kivétel. A munkaadóknak ezért nem érdemes a munkahelyen sem elzárni előlük a közösségi médiát.

Fizetési elvárások: még van miből visszavenni

A munkáltatók általában versenyképes fizetéssel vagy átlagon felüli jövedelemmel kecsegtetnek álláshirdetéseikben, ám ez köszönőviszonyban sincs azzal, amit a gyakornoknak jelentkező fiatalok reálisnak gondolnának. Ha nem kötelező iskolai szakmai gyakorlat keretében történik a diák foglalkoztatása, akkor a minimálbér arányos részét fizeti a munkaadó, vagyis napi 4 óráért idén bruttó 63 750 forintot. A fiatalok többsége talán a munkatapasztalat vagy az információhiány miatt ennél többet akar. A 14–18 év közöttieknek mindössze a 38 százaléka jelölt meg 70 ezer forint alatti díjazást, míg negyedük 110 ezer forint feletti bérre tartana igényt. A 19–24 éves korosztály ennél realistább, e sávot mindössze 8 százalékuk jelölte meg. Elmondható, hogy a fiatalok fizetésről alkotott elképzelése még mindig túlszárnyalja a valóságot – bár abban a gazdasági élet minden szereplője egyetért, hogy elkerülhetetlen a bérszínvonal növelése.