A kisebbségi tulajdonosok a válságtervet készítenek, a többséggel rendelkező Zsobrák Péter szerint azonban a cég működésképtelen, a felszámolás elindításában látja a kapuvári húsgyárban kialakult helyzet megoldását.
Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!
A kapuvári húsüzem szeptember elején több hetes termeléscsökkenés után szinte teljesen leállt. A termelés – miként arról a Piac&Profit is beszámolt – hétfőn indult újra: elkezdődött a frissen érkezett hús darabolása, feldolgozása, de a teljesítmény csak a korábbi években megszokottnak mintegy harmada.
A társaság működésképtelen
Zsoborák Péter, többségi tulajdonos a Kisalföldnek úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzetben a Kapuvári Hús Zrt. működésképtelen, hiszen zárolt számlái mellett egy ötvenmilliós és egy másfél milliárdos NAV-eljárás indult ellene, teljes a vagyoni zárlat is, valamint egy lejárt 600 milliós banki hiteltartozás is fennáll. A lap pénteki számában megjelentek szerint Zsoborák Péter úgy látja, hogy ezekkel a feltételekkel nem tudják megindítani a vágást, így a közgyűlésen végül úgy határoztak, hogy a cég megteszi a lépéseket a fizetőképtelenség megállapítása érdekében.
Az érintettek sokat vártak a szeptember 27-ére halasztott közgyűléstől, ám a tanácskozást felfüggesztették. Foltányi Árpád kisebbségi tulajdonos az eseményt követően arról tájékoztatta az MTI-t, hogy felhatalmazást kapott arra, hogy jövő kedd délutánra benyújtsa a cég megmentésére összeállított válságtervet, miután a magát a társaságba augusztus elején bevásárló új többségi tulajdonos azt jelezte, hogy nem tudja megmenteni a csőd közeli helyzetbe került társaságot. Foltányi Árpád azt is jelezte, hogy pénteken az üzem területén tanácskozik azokkal a beszállítókkal, akik részesei kívánnak lenni a társaság megmentésének.
A megbeszélés után Foltányi Árpád az MTI tudósítása szerint már úgy nyilatkozott: biztosítani tudja, hogy beérkezzen a termelés felfuttatásához szükséges heti hatezer sertés. Tájékoztatása szerint a nyáron heti három-négyezer állatot dolgoztak fel, aminek mintegy a felét vágták helyben, miközben heti tíz-tizenkétezres a kapuvári üzem teljes kapacitása.
Az üzem megmentésére irányuló terv szerint olyan új tulajdonosi szerkezetet alaktanának ki, amelyben jelentős hányad jut a sertéstenyésztőknek és a gyár dolgozóinak is, Foltányi Árpád pedig jelképesre csökkentené jelenlegi 25 százalékos tulajdonrészét. A válságterv a bejelentés szerint jövő csütörtökön kerülhet a közgyűlés elé.
A cégnek a kisebbségi tulajdonos szerint bő négy és félmilliárd forintos hiteltartozása volt, erre az a kétmilliárd forintot érő szolnoki vágóhíd is fedezet, amelyre szerinte nincsen szüksége a társaságnak. Ehhez jön még a hárommilliárdos „szállítói állomány”. Mindezt megfelelő válságkezeléssel Foltányi Árpád szerint nem lesz túl nehéz kezelni
„A korábbi ígéretekkel szemben tudatosan felszámolásba kívánják vinni a gyárat”, amivel a beszállítókat százmilliós nagyságrendű veszteség éri, ezért azok sem tudnának fizetni, így „a Hajdú-Béthez mérhető emberi tragédiák következnének be” a felszámolással – jelentette ki Foltányi Árpád, s jelezte, hogy csődbűntett miatt büntetőfeljelentést kíván tenni a társaságnál történtek miatt.
Így segít az állam
A Kormányszóvivői Iroda a múlt héten jelentette be, hogy kiemelt jelentőségű vállalattá nyilvánította a kapuvári húskombinátban érintett két céget, Kapuvári Hús Zrt.-t és a Kapuvári Bacon Húsipari Kft.-t. Arról azonban nincs szó, hogy állami tulajdonrész vásárlásával segítenének a bajba jutott húsipari cégeknek – ezt már a héten nyilatkozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek. Mindent megtesznek azonban a munkahelyek megőrzéséért, amire megoldást nyújt a kiemelt vállalat státusz, amit a közelmúltban mindkét bajban lévő társaság, a Gyulai Húskombinát és a Kapuvári Hús is megkapott. Az államtitkár példaként említette, hogy az elmúlt időszakban lefolytatott tárgyalások során elérték, hogy a nagyobb kereskedelmi láncok hosszabb távú megrendelői szerződéseket kössenek a szóban forgó húsipari cégekkel, ami komoly működési biztonságot nyújthat azoknak.
