Bár a hazai gépipart is érintette a gazdasági válság, de ennek hatása nem a globális pénzügyi válság 2008-as kirobbanásakor jelentkezett, hanem jóval később, és láthatóan kisebb mértékben. A 2012 első hat hónapjában is növekedést mutató szektor cégei elsősorban stabilitásuk és profittermelő képességük miatt válhatnak érdekessé a külföldi befektetők számára – derül ki az Atradius Hitelbiztosító iparági elemzéséből.
A gépipari vállalkozások háromötöde működött külföldi tőkével 2011-ben. Az ágazatok közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a legnagyobb (75 százalékos) a gép, gépi berendezés gyártásában pedig a legalacsonyabb a határon túli tőke aránya (48%).
Vanek Balázs szerint az iparág gyors regenerálódó képességét mutatja, hogy a 2007-ben 10 829,1 milliárd forint értékű magyar gépipari export 2008-ban még 11 185,4 milliárdra tudott bővülni, majd a válság csúcsán, 2009-ben is csak 10 007,7 milliárdra esett vissza.
Beindult a növekedés
A mélypont után 2010-ben 18,5 százalékos növekedéssel 11 853,4 milliárdot, 2011-ben pedig újabb 6,6 százalékos emelkedéssel 12 630 milliárd forintot termelt az iparág.
A növekedés idén is folytatódott: a 2012. január–júliusi periódusban a magyar gépipari és szállítóeszközök exportértéke forintban mérve 4,6 százalékkal, 7 347,4 milliárdra növekedett az előző év azonos időszakához képest.
Ugyancsak a szektor cégeinek stabilitását mutatja, hogy 2011-ben a legalább ötven főt foglalkoztató gépipari vállalkozások – azaz magyar viszonylatban legalább közepes vállalatok - országosan 10 274 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő, ami az ipari produktum felét, a feldolgozóiparénak 53 százalékát képviselte. A szektor részesedése a teljes hazai exportból 2006 óta körülbelül 60 százalék körüli: 2011-ben 60,2, 2012 első hét hónapjában pedig 53,6 százalék volt ez az arány. A magyar gépipar az EU gépiparának pedig mintegy 0,9-1 százalékát teszi ki. „Ezt elsősorban stabil megrendelés-állományuknak, illetve azoknak a partnereiknek köszönhetik, akik globális jelenlétüknek köszönhetően kevésbé érzik meg a régiós problémákat” – magyarázta Vanek Balázs.
Magas a bérmunka aránya
A magyar gépipar leginkább az európai országok feldolgozó piacától függ, hiszen a kisméretű hazai piac miatt leginkább exportorientált a szegmens, a teljes magyar export 79 százaléka pedig az Európai Unió országaiba irányul. Ugyanakkor az Atradius szerint a gépipar a legválságállóbb ágazat is, ami részben köszönhető a hazánkba betelepedett autógyártóknak is, akik ugyancsak leginkább exportra termelnek.
Bár általánosságban megállapítható, hogy a vállalkozások számára a bérmunka kevésbé nyereséges, mint az önálló termék gyártása, mégis a gép, gépi berendezés gyártás területén a bérmunkában végzett alkatrészgyártás magas aránya a jellemző itthon, a megtermelt bevételek több mint a felét ez adja.
Az Atradius szerint a bérmunkára való berendezkedés nem feltétlenül tekinthető piaci hátránynak, hiszen kiszámítható üzletmenetet jelent. A saját erővel, azaz készpénzzel vagy pályázati tőkével rendelkező cégek ugyanakkor képesek lehetnek saját fejlesztéseket végrehajtani, és így bekerülni a magasabb profittermelő képességgel bíró vállalatok közé