A budapesti éttermeket és egyéb vendéglátóipari egységeket üzemeltető működő vállalkozások száma 2015 óta zsugorodik, ezzel párhuzamosan az alkalmazotti létszám enyhén emelkedett. Ennek ellenére a piaci szereplők és az elemzők egyaránt súlyos munkaerőhiányról számoltak be, mivel hatalmas az elvándorlás a jól képzett szakácsok, de már az egyéb vendéglátóipari személyzet (pincérek, mosogatók, konyhai kisegítők) tekintetében is.
Úgy látszik, hogy a növekvő munkaerő szükséglet rákényszeríti a cégeket a feketén foglalkoztatás visszaszorítására, legalábbis erre következtethetünk a 2017-es és 2018-as létszámadatok vizsgálatából. Több mint 3400 fővel több foglakoztatottról számoltak 2018-ban a fővárosi vendéglátóipari egységek, mint az azelőtti évben, ami jóval nagyobb, mint az előző évek létszámbővülése. Itt, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a vendéglátásban dolgozók nettó átlagkeresete a KSH közlése szerint 141 086 forint volt 2018-ban, ami a fővárosban némileg magasabb, de még mindig nem tekinthető versenyképesnek a nyugat-európai bérekhez viszonyítva.
Szintén a piac kiegyensúlyozottságát jelzi, hogy mind a végrehajtások, mind a felszámolások aránya, hacsak kis mértékben is, de mérséklődött. Ugyanakkor a cégfluktuációs index értéke, bár szintén kisebb mértékben, csökkent 2017-ben, még mindig azt jelzi, hogy magas a turbulencia a budapesti vendéglátásban működő cégeknél.
Budapest turizmusának fejlődése, a végrehajtott ÁFA csökkentés a kereslet növekedését eredményezheti, azonban a piaci szereplőkre továbbra is jelentős béremelési nyomás nehezedik, ami csökkentheti ezen vállalkozások jövedelmezőségét – zárja elemzését Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
