Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti időszakban jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül. Az MNKH a közeljövőben megvalósuló infrastrukturális, közlekedési, logisztikai, egészségügyi, városfejlesztési, hulladékgazdálkodási, energetikai és agrártechnológia fejlesztésekben már sikeres magyar vállalkozások szerbiai szerepvállalását kívánja elősegíteni.
A Szerbiába irányuló magyar export tekintetében kiemelt ágazat az élelmiszeripar és az agrárium. Emellett sikeres együttműködések alakíthatók ki a közlekedés, az infrastruktúrafejlesztés, a gyógyszeripar és az autóipar területén is. Jelenleg több mint 400 szerb-magyar vegyesvállalat működik, amelyek száma a szerbiai magyar kereskedőház megnyitását követően tovább növekedhet.
A magyar-szerb külkereskedelmi mérleg 2014-ben 870 millió eurós magyar többletet mutatott, amely több mint 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest a KSH adatai szerint. A magyar kivitel struktúrája viszonylag korszerű: annak jelentős, 39%-os arányát képviselik az ásványi termékek, közel 21%-át a vegyipari és műanyagipari termékek, 18%-át adják a gépek, szállítóeszközök és járművek. Magyarország továbbra is Szerbia ötödik legnagyobb exportpartnere.
Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: "Szerbia és Magyarország hatékony együttműködésének egyik feltétele a stabilitás, mely mindkét oldalról adott, még a jelenlegi magyar határőrizet tényállasa sem távolíthatja el a két országot egymástól." Magyarország miniszterelnöke arra kért minden vállalkozót, ha Szerbiába látogatnak, keressenek szerb partnereket, mert ez az egyik alapja a hosszú távú, békés együttműködésnek.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház nyugat-balkáni országokkal foglalkozó szakértői 2014 júniusában kezdték meg külpiaci tevékenységüket Szerbiában. A szolgáltatásuk iránti igény annyira megnövekedett a vajdasági magyar vállalkozók és a szerbiai üzletemberek körében, hogy indokolttá vált egy magyar kereskedőház megnyitása Belgrádban. Ennek előkészületei jelenleg is folynak.
