A HU-GO megtett úttal arányos útdíjfizetési rendszer 2013. július 1-jei bevezetése óta az elektronikus útdíjfizetésre használt OBU (On Board Unit) fedélzeti eszközök száma folyamatosan gyarapodik, és eközben, a fuvarozók tudatosságának bizonyítékaként, a rendelkezésre álló egyenlegek is növekednek: a NÚSZ 2016. októberi számításai szerint már mintegy 5,3 milliárd forintos letéti egyenlegről beszélhetünk. A mára jócskán megnövekedett és lassuló ütemben, de még mindig növekedő volumen miatt a felhasználók folyamatos, ám változó intenzitású ellenőrzésnek vannak kitéve.
A NÚSZ épp a jogkövető fuvarozók védelméért hozta létre a HU-GO bírságriasztási funkcióját, ami 30 perces adatkiesés (vagyis a központi ellenőrzési rendszer által detektált, vélelmezett vagy megállapított jogosulatlan úthasználat) esetén értesítést küld a felhasználónak. A felhasználó pedig, amennyiben figyelemmel kíséri a rendszer jelzéseit, a bírságot is jó eséllyel elkerülheti. A tudatosságot illetően azonban még lenne hova fejlődni, miként azt az egyik útdíjbevallási közreműködő saját piaci tapasztalatai és adatai is alátámasztják.
A megkeresések közül: 74,5%-ban valamilyen eszközhasználati hiba történt, vagyis az eszköz jelezte a hibát/problémát, amit azonban az üzemeltető vagy gépkocsivezető nem kezelt időben, illetve nem vette figyelembe a készülék jelzéseit. (Hiszen az is jelzés, ha a készülék egyáltalán nem világít.) 6,5%-ban HU-GO adatregisztrációs probléma (rendszám, ID azonosító stb.) jelentkezett. 19%-ban pedig volt szakaszjegy, de az ugrásból vagy menetillesztésből történt hiba miatt mégis eljárást indítottak, a büntetést viszont később elengedték.
„Az eszközhasználati hibák közelebbi megvizsgálásakor azt láttuk, hogy az esetek 55%-ában a felhasználók kikapcsolt készülékkel közlekedtek, 30%-ban tartósan fennálló GSM csatlakozási probléma történt, csaknem 10%-ban pedig nem rendesen adminisztrált, a rendszerről lekapcsolt vagy lecsatlakozott készülék okozta a kellemetlenséget. A fuvarozók önhibáján kívüli vis maior esetek, mint amilyen a készülék- és tápellátási hiba, vagy például a nem kielégítő GPS-jel, csupán az esetek megközelítőleg 5%-ában eredményeztek büntetési eljárást. Vagyis a mi szemszögünkből kijelenthető, hogy nagyobb odafigyeléssel és tudatossággal a bírságolások túlnyomó része is megelőzhető lenne” – tette hozzá Farkas Károly.
