Kép:Visionary7

Miközben a hazai lakosság nettó pénzügyi vagyona folyamatosan növekedett az elmúlt öt évben, a lakosság megtakarítási képessége, a megtakarítók aránya érezhetően csökkent a gazdasági válságot követő időszakban. Arányuk a 2006-os 27 százalékról a 2014-es évben 15 százalékra csúszott vissza, ami a gyakorlatban azt is jelentette, hogy egy szűkebb réteg növelni tudta megtakarításait, miközben a többség - ha egyáltalán képes volt - egyre kevesebbet tudott félretenni. Ez a kedvezőtlen trend fordult meg 2015-ben, a megtakarítók aránya ismét emelkedni kezdett, és a GfK adatai alapján elérte a 18 százalékos szintet.

„Négy éve nem látott szintet ért el ismét a megtakarítani képes lakosok aránya Magyarországon, 2016-ban pedig további emelkedésre számítunk” – közölte Schauermann Péter pénzügykutatási szakember. „Az MNB adatai szerint az összes háztartás által kezelt pénzügyi vagyon folyamatosan emelkedik, így a megtakarítók arányának emelkedése a háztartások leszakadásának megállását jelzi. Viszont továbbra is érezhető eltérés mutatkozik a megtakarítási képességben a lakóhely típus szerint” – teszi hozzá a szakember.

A változások nem csak a megtakarítási képesség terén jelentkeznek, hanem a megtakarítási célok is eltérő képet mutattak 2015-ben a GfK Retail Banking Monitor kutatása szerint. Bár a váratlan eseményekre való felkészülés továbbra is a legfontosabb megtakarítási cél a magyar lakosság körében, ennek jelentősége folyamatosan csökken. A nyugdíjas évekre, valamint a gyerekek jövőjére való felkészülés fej-fej mellett versenyeznek a második helyért, és trendszerűen emelkednek a lakásfelújítással és lakásvásárlással kapcsolatos megtakarítási célok. Az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya – ha minimálisan is, de – szintén növekedett, és egyre kevesebben takarékoskodnak konkrét cél nélkül, ami a tudatosság növekedésére is utalhat.

A növekvő megtakarítási és fogyasztási lehetőségekre utal, hogy a lakosság körében kevesebben érzik szükségét, hogy felkészüljenek váratlan eseményekre. Viszont egyre többen gondolkodnak lakásfelújításban valamint lakásvásárlásban akár befektetési céllal – ami a GfK festék- és építőanyag-piaci adatainak fellendülése és a lakástakarékpénztári termékek használata is jelez. 2014-ben a lakosság csupán 5 százaléka rendelkezett lakástakarékpénztári szerződéssel, ezzel szemben 2015-ben már 13 százalék, 2016 első félévében pedig a használók aránya elérte a 15 százalékot.

„Bár az LTP használat terjedése lassulni látszik 2016 első félévében, a lakástakarék-pénztári termékek iránti érdeklődés további növekedésére számítunk a következő években” – közli Schauermann Péter. A kérdésre, miszerint mire alapozza e várakozást, a válasz az, hogy „a piacon kevés a biztonságos és magasabb hozamot nyújtó konstrukció. A felhasználók számának növekedése mellett azt valószínűsítjük,, hogy a már szerződött ügyfelek növelni fogják befizetéseiket”.