Akik nem otthon esznek, legnagyobb arányban vacsorázni járnak el Európában is (a válaszadók átlag 61 százaléka), világszerte is (63%). Nálunk viszont vendéglátóhelyen legnépszerűbb az ebédelés, amit a megkérdezettek 68 százaléka szokott választani. Az étterembe járó magyar válaszadók 33 százaléka említett vacsorát, reggelit pedig 6 százaléka.
Nem csak nálunk nagy divat az ebédelés, hanem régiónk egy részében is. Ha otthonon kívüli étkezésről van szó, akkor a világon legtöbben ebédelni a lengyelek mennek (80%), harmadik legnagyobb arányban a szlovákok (78%), a csehek pedig 71 százalékkal hetedikek ebben a globális rangsorban. Ebédet az európaiak átlag 52 százaléka mondott.
Ha az éttermek nyolcnál több különböző típusát nézzük, a magyarok leglényegesebb igényei hasonlítanak a nemzetközi trendekhez. Gyorsétterem a legnépszerűbb. Második pedig az a típus, ahol asztalnál szolgálják fel az ételt és hétköznapi, fesztelen a hangulat.
Amikor magyar fogyasztók eldöntik, hogy melyik éttermet választják, szempontjaik fontossági sorrendje megegyezik a globális átlaggal. Nálunk is legtöbben mondják, hogy egy hely árai elfogadhatók legyenek, és mindjárt utána említik az ételek minőségét. Jóval kisebb arányban számít a harmadik tényező, a kényelmes megközelítés, hogy ahová betérnek, az a hely munkahelyükhöz vagy lakásukhoz közel legyen.
Rámutat a kutatás eredményeit ismertető tanulmány, hogy étterembe sokan már nem csak valamilyen alkalomból mennek, hanem az életmódjuk részévé vált: „Világszerte a megkérdezettek átlag 48 százaléka mondja, hogy hetenként egyszer vagy még gyakrabban étkezik vendéglátó helyen. Különösen jellemző ez Ázsiában, Óceániában és Észak-Amerikában. Az európai átlag 23 százalék”.
