A címben lévő kérdésre a válasz: semmiképpen. A www.bildugsspiegel.de portálon publikált felmérés szerint a pénzügyi és HR menedzserek sokkal inkább olyan alkalomnak tekintik a rendezvényeket, amikor megismerhetik azokat a kollégákat is, akikkel a napi munka során nem találkoznak, sokan pedig az éves munka elismeréseként fogják fel őket. Ebben az időszakban a német cégek 70, a svájciak 76 és az osztrák vállalatok 78 százaléka rendez ünnepséget a dolgozók számára. Érzékelhető a válság lecsengése is: míg 2009-ben nem sokan lettek volna szomorúak, ha törlik a karácsonyi partit, idén már más a helyzet: a német megkérdezettek 62, a svájciaknak pedig a fele lett volna mérges, ha elmarad az ünneplés, míg Ausztriában érdekes módon csak a megkérdezettek 38 százaléka gondolta így.

A megkérdezett szakemberek szerint a karácsonyi parti eredménye a növekvő munkamorál, és az is jót tesz a cég légkörének, ha a kollégák privát oldalról is megismerik egymást.

Néhány éves szünet után újra tartanak karácsonyi partikat az USA-ban - írja a www.hreonline.com. A Challenger, Gray & Christmas Inc. felmérése azt találta, hogy 100 HR vezetőből 68 szervezett karácsonyi partit, ami a tavalyi évhez képest 6 százalékpontos növekedés. A munkaadók 70 százaléka ugyanannyit költ rájuk, mint tavaly, 6 százalék többet, 18 százalék pedig kevesebbet. A felmérést készítő cég vezetője azt mondta, sok cég még mindig küzd a válság hatásaival, ezért a karácsonyi partik még nem nyerték vissza a régi lendületüket.

Érdekes, hogy a rendezvények 53 százaléka most a cégek saját székházában zajlik, míg tavaly 29 százalék volt ez az arány. A munkavállalók körében mégsem nagyon népszerűek, mert nem tudnak felszabadultan bulizni főnökeik jelenlétében. Sokan lecserélnék egy plusz szabadnapra vagy egy kis extra pénzre. Van olyan szakértő, aki azt mondja, ez hiba lenne, hiszen egy ilyen rendezvény erősíti a lojalitást. Sőt, azt javasolja, hogy a családtagokat is hívják meg, mert ezzel lehet a dolgozókban erősíteni azt az érzést, hogy a cég törődik velük.

Nem nőnek a bérek és a jutalmak

A pénzjutalmak változatlanul 2 százalék körül maradtak Nagy-Britanniában, jóllehet a brit kormány befagyasztotta a béreket a közszférában - áll az Xpert HR legújabb fizetési felmérésében. Az év végi jutalmak egyébként kis változatosságot mutatnak: a felük az éves fizetés 1,5 illetve 2,3 százaléka között mozog. A kormány júniusban jelentette be, hogy a közszféra fizetéseinek befagyasztását meghosszabbítja egy évvel. Ez 1,7 millió embert érint, akik évente 21 ezer fontot keresnek, év végén pedig 250 fontos jutalmat kapnak. Az egyik legnagyobb feszültségforrás éppen a kilátások közötti különbség. A privát szektorban emelések várhatók, hiszen a versenyszektor cégei két zűrös év után most díjazzák munkavállalóik lojalitását. A www.personneltoday.com portálon publikált anyagból az is kiderült, hogy a magánszférában dolgozók fizetése 1,5 százalékkal nőtt a november előtti három hónapban.

Tavaly mindenhol a világon csökkent a bérek növekedése: a válság miatt nagyjából megfeleződött az ütem - tudósít a www.bildungsspiegel.de. Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO jelentése szerint 2009-ben a reálbérek világszerte 1,6 százalékkal nőttek, holott egy évvel azelőtt még 2,8 százalékos volt az emelkedés. Még világosabbá válik a válság hatása, ha az egész világra vonatkozó adatokból kivesszük Kínát, amelynek az adatai egyébként is csak néhány kormányközeli cégről tartalmaznak információt. Kína nélkül a bérek növekedése mindössze 0,7 százalékos volt 2009-ben. A G20 országok (Kína nélkül) 0,5 százalékos adatukkal még ezt is alul tudták múlni. "Az elemzés arra mutat rá, hogy a válságtól nem csak azok szenvedtek, akik elveszítették a munkájukat" - mondta Juan Somavia, az ILO ügyvezető igazgatója.

Mikor jár a karácsonyi bónusz?

Érdekes jogi helyzet borzolja a kedélyeket Németországban. A www.bildungsspiegel.de portálon leírt eset szerint egy mérnök 2002 óta rendszeresen megkapta karácsonykor pluszban egy havi munkabérét a munkaadójától, aki azonban tavaly ezt a válságra hivatkozva megtagadta. A felháborodott munkavállaló a bírósághoz fordult, amely végül neki adott igazat. Az érvelés szerint továbbra is jár az összeg, mert a munkszerződésben nem volt pontosan meghatározva, hogy milyen feltételek esetén és meddig adható.

Az angol mendzserek fele bónusznak örülne legjobban, 10 százalékuk pedig az előléptetést tartaná a tökéletes karácsonyi ajándéknak - derül ki az Institute of Leadership & Management (ILM) 3300 menedzser megkérdezésével készített tanulmányából. Hat mendzserből egy továbbképzésre vágyik, és nyolcból egy több beosztottat szeretne. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az újévi fogadalmuk, 38 százalékuk azt mondta, hogy javítani szeretné az életében a munka-szabadidő egyensúlyt, ötből egy pedig jobb vezető akar lenni. A karácsonyi partik gondot okoznak a vezetőknek: 45 százalékuk attól tart, hogy lesz valami zűr a rendezvényen, kétötödük pedig korábban át is élt ilyet - írja a www.personneltoday.com. Hétből egy pont attól fél, hogy ő maga iszik túl sokat a karácsonyi partin és viselkedik majd "rosszul".

Harc a diszkrimináció ellen

A stressz megítélése még Nagy-Britanniában is kérdéses a www.personneltoday.com cikke szerint. Az online terápiás szolgáltatásokkal foglalkozó Mentaline.com 1822 cég megkérdezésével készített felméréséből az derült ki, hogy a válaszadók 52 százaléka nem tartotta a depressziót elegendő oknak a munkából való távolmaradásra, ötből pedig több, mint egy azt mondta, hogy nem alkalmazna olyan munkavállalót, aki korábban mentális betegségben szenvedett. A kérdezettek 68 százaléka azt mondta, hogy sokkal szimpatikusabbnak tartja azokat a munkavállalókat, akik valamilyen fizikai betegségben szenvednek.

Jesper Buch, a Mentaline.com alapítója azt mondta, sokkoló volt látni, sok munkaadó mennyire elutasítja a depressziót és a stresszt, arról nem is beszélve, hogy ez diszkrimináció, és mint ilyen, törvényellenes. Buch szerint az oktatással és a mentális betegségek körüli félreértések eloszlatásával javulhat a helyzet.

A diszkriminációval pedig nem érdemes viccelni, legalábbis az USA-ban. Az egész ország kíváncsian várja, milyen döntést hoz a Legfelsőbb Bíróság a Wal-Mart kontra Betty Dukes ügyben. A hölgy és öt társa - az arkansas-i Bentonville-ben lévő Wal-Mart üzlet alkalmazottai - diszkrimináció miatt perelte be a kiskereskedelmi láncot. Azt állítják, hogy alacsonyabb fizetést kaptak, mint hasonló pozícióban dolgozó férfi kollégáik, pedig jobban teljesítettek náluk, és régebben dolgoztak a cégnél, ráadásul egy nőnek több ideig kell várakoznia, amíg vezető pozícióba kerül, mint egy férfinak. Ha a Legfelsőbb Bíróság nekik ad igazat, a Wal-Martnak milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie. Az ítéletről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy várhatóan tavasszal születik meg, és precedensként szolgál majd a hasonló ügyekben eljáró alacsonyabb fokú bíróságok számára - fejtegeti a www.workforce.com.

A brit Confederation of Britsh Industry (CBI) is azt javasolja, hogy a cégek növeljék a nők számát a vezetőik között - javasolja, méghozzá úgy, hogy a vezetők között akkora legyen a nők aránya, mint az alkalmazottak között. A CBI elnöke, Helen Alexander azt mondta, jóllehet az egyetemet végzetteknek több mint a fele nő, a vezetők között nagyon alulreprezentáltak. "Segített a rugalmas munkaidő, a mentorálás és a networking, de ahhoz, hogy komolyabb haladást érjünk el ezen a téren, a mostaninál sokkal kifinomultabb tehetséggondozásra lenne szükség" - mondta Alexander. Úgy véli, sokal inkább kulturális változás kellene, mint kvótarendszer vagy tessék-lássék intézkedések, vagyis az lehetne eredményes, ha meg tudnák győzni a cégeket a nők alkalmasságáról. Segíthetne az is, ha átláthatóvá tennék a vezetőkiválasztás folyamatát.

Nehéz a fogyatékkal élők helyzete

A Current Population Survey (CPS) legújabb adataiból kiderült, hogy a recesszió komolyabban sújtotta a fogyatékkal élőket, mint az egészséges munkavállalókat: 2008-hoz képest 9 százalékkal csökkent az arányuk a foglalkoztatottak között - derül ki a www.shrm.org portálon olvasható cikkből. A fogyatékkal élőknek amúgy sincs könnyű helyzetük a munkaerőpiacon: a BLS statisztikái szerint 2010 novemberében a munkaképes korú férfiaknak 30,2 százalékának, és a nők 26,4 százalékának volt munkája, pedig a munkanélküliek legalább kétharmada szívesen elhelyezkedne. Ráadásul általában kevesebbet keresnek, kevésbé biztos a munkájuk, kevésbé férnek hozzá a nyugdíjbiztosításhoz, a nyugdíjhoz és a továbbképzéshez, mint egészséges társaik, mindez pedig magas szegénységi rátákat eredményez a körükben.

A CPS egy másik tanulmányából az derül ki, hogy 2018-ig is egyre kedvezőtlenebbek a kilátásaik, hacsak nem tudnak elhelyezkedni az ezután kialakuló új szakmák valamelyikében. Az elhízott munkatársak gyógykezelése sokkal költségigényesebb, mint normál súlyú kollágáiké, és az ő sérüléseik gyakrabban vezetnek tartós károsodásokhoz - derül ki egy friss amerikai kutatásból, amelyet a www.workforce.com portálon publikáltak. A floridai székhelyű, az NCCI Holdinghoz tartozó Boca Raton felmérésében 7 ezer elhízottként diagnosztizált beteg adatait hasonlította össze 20 ezer nem elhízott ember adataival. Az derült ki, hogy az elhízottak esetében a költségek magasabbak, a gyógyulási idő pedig hosszabb - ha nem is kivétel nélkül mindig, de az esetek többségében. Például váll- vagy karficam esetén egy amúgy egészséges ember felkeresi az orvosát, megröntgenezik, gyógyszert kap, másnap pedig elmegy még egy vizsgálatra: összesen négy kezeléssel megússza. A tanulmány szerint egy elhízott embernél hasonló sérülésnél 75 (!) kezelésre van szükség, ezek legnagyobb része sebészeti.

Sok a szegény az EU-ban

Hány szegény van az EU-ban? Nő-e az egyenlőtlenség? A munka segíthet-e kitörni a szegénységből? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az EU statisztikai hivatala, az Eurostat "Bevételek és életkörülmények Európában" című tanulmánya, amelyet a 2008-as adatok alapján állítottak össze. A www.bildungsspiegel.de portálon megjelent anyag három csoportba osztja az érintetteket: az első csoportba a szegénység által veszélyeztetettek tartoznak - 81 millió ember -, ők azok, akiknek jövedelme országuk szegénységi küszöbe alatt volt. Lettország (26 százalék!) van a legrossszabb és Csehország (9 százalék) a legjobb helyzetben. Jelentős anyagi gondjai 42 millió embernek vannak, ők alkotják a második csoportot - ők már nem tudják fizetni a számláikat, és nincs saját autójuk vagy telefonjuk. Ezek aránya legnagyobb (41 százalékos!) Bulgáriában, és a legkisebb Luxemburgban, Svédországban, Hollandiában, Dániában és Spanyolországban (3 százalék). A harmadik csoportba az alacsony jövedelműek tartoznak, összesen 34 millióan. A legnagyobb az arányuk Írországban (14 százalék), valamint Németországban, Belgiumban és Magyarországon. Hétmillió olyan ember van, aki mindhárom kategóriába besorolható.