Az eddig ismeretlen kártevők megjelenése, az egyenetlen csapadékeloszlás (gyakran nagy mennyiség rövid idő alatt), a súlyos aszályok, a hőségnapok számának emelkedése és az elsivatagosodás egyaránt problémát okoznak. Az elmúlt években gyakran előforduló, enyhe téli időszak következtében elszaporodnak a kártevők, áradások, és belvíz alakul ki, sokkal szélsőségesebb az időjárás, például drámaian megnőtt a viharesemények száma és hevessége.
A legérzékenyebben a magyar mezőgazdaság húzótermékét, a kukoricát érinti a klímaváltozás, mert a termesztési ciklus legkritikusabb pontjai (címerhányás, szemtelítődés) éppen akkorra esnek, amikor a legnagyobb az aszály esélye hazánkban. Az elmúlt években egyes kukoricatáblákban például nyaranta 50 Celsius-fokot is mértek. Az előrejelzések szerint viszont a következő években még tovább nő a hőmérséklet. A probléma megoldásához aszálytűrő magokra és öntözésre van szükség, mindkettő erősen anyagi kérdés. A mezőgazdaság területén is igaz, hogy az alkalmazkodni képesek lesznek a túlélők, a nyertesek, akik a mostanihoz hasonló mennyiségeket tudnak majd betakarítani. Ebben az esetben is az előrelátás és a hosszú távú gondolkodás vezethet sikerhez. Érdemes felkészülni, beruházni például az öntözőrendszerbe, mert a befektetés hosszú távon megtérül. Aki viszont rövid távon gondolkozik, egy-egy váratlan időjárási esemény miatt jelentős veszteségekkel is számolhat.
A már működő állami kártalanítási, illetve kárenyhítési rendszerek jelentős segítséget nyújthatnak számos időjárási kockázat kezelésére, ugyanakkor értelemszerűen nem biztosítanak teljes körű megoldást. A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások rendszere, a Vidékfejlesztési Pályázatok előírásai, valamint a növénybiztosítások speciális folyamatai jelentős tudást és adminisztrációt követelnek meg mindenkitől.
A díjtámogatás lényeges feltétele az is, hogy a szerződés teljes díját határidőre megfizessék és leigazolják. Ennek a feltételnek a teljesítése is több hibalehetőséget rejt magában, hiszen a gazdálkodók a biztosítói számlák és levelek tartalmát nehezen tudják értelmezni és követni. Az adminisztratív hibák utólag nem korrigálhatók, ezért a fő célkitűzés a hibás szerződések számának csökkentése, a szükséges adategyezőség biztosítása és az egymásnak ellentmondó adatok miatti hiánypótlási eljárások számának mérséklése.
