A legfontosabb a beszámoló közzétételét illetően, hogy a beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére utólag nincs mód (2013. december 1-jétől hatályos rendelet). Ha a beszámoló hibás adatokat tartalmaz, akár a mérleg eredménykimutatás részében, akár a csatolt dokumentumokban, a javítására vagy ismételt közzétételére nincsen lehetőség. A beszámolóban szereplő hibát a számviteli törvényben foglaltak szerint csak a könyvelésben szükséges helyesbíteni. Aki a beszámolót közzéteszi, beküldi az Ügyfélkapun keresztül, fokozottan ügyeljen a beszámoló elkészítésekor az adatok, csatolt dokumentumok megfelelőségére. Célszerű a beküldésre előkészített nyomtatványt többször vagy több személy által ellenőrizni – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Tipikus beszámolóhibák
A tipikus hibák évről évre ugyanazok, ezért ezekre érdemes időt szánni. Tipikus hiba az, hogy rossz vagy üres fájlt csatolnak a beküldéskor a nyomtatványhoz. A pdf készítését követően mindig célszerű ellenőrizni, hogy ha megnyitjuk a fájlt, valóban látszanak-e a beszámoló becsatolt részei. Gyakori hibaként fordul elő az is, hogy a beszámoló kitöltésekor a mellékletek száma nem egyezik meg. Előfordul, hogy már egy felhasznált befizetési igazolást csatolnak ismét a nyomtatványhoz. A nyomtatvány sorszáma is fontos, mindig a megfelelő év nyomtatványát kell használni. A most benyújtandó beszámolókhoz a 14EB kezdetű nyomtatványokat kell használni, és érdemes mindig a legfrissebbet letölteni. (Itt megtudhatja, milyen mellékleteket kell csatolni!)
A beszámolót beküldő személynek javasolt a beküldés után ellenőrizni, hogy valóban közzétették-e a beszámolót. Ez azért fontos, mert ha rövid időn belül nem látja, nem tud rákeresni a honlapon, akkor valami nem stimmel. Sokszor így gyorsabban kiderül a hiba, mert az automatikusan visszakapott üzenetet nem mindenki nézi meg az értesítési tárhelyen. A beküldési határidő az éves (sajátos, mikrogazdálkodói), egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
Aki az előírt határidőben nem küldi be a beszámolót, azaz nem teszi közzé elektronikusan beszámolóját, azt az adóhatóság 15 napon belül felszólítja a közzétételi kötelezettség teljesítésére. A NAV a maximum 500 000 forintig kiszabható pénzbírság mellett felszólítja a vállalkozást, hogy 30 napon belül pótolja a hiányosságát, és tegye közzé a beszámolóját (első felszólítás). Amennyiben ez nem történik meg, akkor a második felszólításban a bírság mellett újabb 60 napot biztosítanak a beszámoló beadására.
A második felszólítás során már 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Amennyiben ez is eredménytelenül telik el, vagyis továbbra sem kerül közzétételre a beszámoló, akkor a határidő lejártát követően hivatalból törlik a társaság adószámát. Az adószám törlésével egy időben kezdeményezik a cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság ezek után felszólítja az adózót, hogy állítsa vissza a törvényes működését, tegye közzé a beszámolóját. Amennyiben a cégbíróság sem jár eredménnyel, akkor megszűntnek nyilvánítja a céget, és megindítja kényszertörlési eljárást.
