Az online piacterek menthetik meg a magyar vállalkozásokat

A pandémia alatt a kkv-k több mint harmada növelte eladásait az online piactereken – derül ki egy friss kutatásából, amiben többek között azt is vizsgálták, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hogyan tudtak alkalmazkodni a koronavírus-járvány miatti állapotokhoz, milyen a digitális felkészültségük és milyen lépéseket tettek az online értékesítésre való átállás érdekében. 

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A koronavírus-járvány terelte az online piacterekre a magyar kis-és középvállalkozásokat. A GKI és az eMAG Marketplace felületére regisztrált kkv-k körében végzett reprezentatív kutatást, amely során a kitöltők 70 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémia hatására helyezett nagyobb hangsúlyt az interneten keresztüli értékesítésre. A kutatásban résztvevő kkv-k 80 százaléka igyekszik a lehető legtöbb online csatornán megjelenni, de 29 százalékuk csak a jövőben tervez változtatni eddigi értékesítési stratégiáján. A pandémia alatt – bár a cégek harmada növekedni tudott – a hagyományos bolti kereskedelem a vállalkozások 56 százalékánál bevételcsökkenést eredményezett. Az internetes platformokon zajló értékesítésben viszont épp ellenkező tendencia mutatkozott: a kitöltők közel kétharmadánál megnőtt az e-kereskedelem fontossága, 37 százalék pedig az online értékesítésnek köszönhetően még növekedni is tudott.

Webshop vagy piactér?

A kereskedők többsége a piacteres megjelenést saját, egyéb értékesítési csatornái mellett, kiegészítő tevékenységként használja, ám egyre kevesebben igénylik saját webáruház létrehozását. A felmérésben szereplő cégek 59 százaléka nem rendelkezik önálló webshoppal: a kitöltők egyharmada bár tervezi, egyelőre nem fejleszt saját online értékesítési felületet, további 29 százalékuk számára pedig minden igényt kielégít az online piactéren való értékesítés. A kitöltők a piactér előnyeiként tüntették fel, hogy gyors lehetőséget biztosít a termékek árusítására, valamint nincs belépési korlát, így kockázat nélkül bele lehet vágni az online kereskedésbe. Azok körében, akik a koronavírus idején vettek igénybe ilyen szolgáltatást, 39 százalék gondolja úgy, hogy a vállalkozásának nincs szüksége saját webshopra az online piactéri értékesítés mellett. Az e-kereskedelembe a vírus időszakában becsatlakozók 64 százaléka saját bevallása szerint mindenképp élt volna az online piactéri értékesítés lehetőségével, miközben a válaszadók egyharmada kifejezetten a vírushelyzet miatt hozta előre a döntését. További 10 százalék azoknak a kkv-knak az aránya, akik egyáltalán nem tervezték az e-kereskedelemhez való csatlakozást, csak a pandémia miatt döntöttek mellette.

„A járványhelyzet hatására egyre több hazai vállalkozás tekint mankóként az online piacterekre, mert nagy vásárlói elérést biztosítanak és lehetőséget adnak a növekedésre a megváltozott gazdasági környezetben. Az eMAG Marketplace felületén az a tapasztalatunk, hogy minden harmadik cég 2020-ban, egynegyedük pedig közvetlenül a koronavírus magyarországi megjelenése után, azaz március óta értékesít online piactér felületünkön” – mondta Várkonyi Balázs, az eMAG ügyvezető igazgatója és az Extreme Digital alapítója.
A főnökök kezében a digitális jövő

Az emberi erőforrások szűkössége, szakemberhiány – a kitöltők szerint ezek gátolják leginkább a magyar kis-és középvállalkozásokat a digitális felkészültség növelésében, melyekkel a válaszadók 54 százaléka küzd. A digitalizáció kérdésével a kitöltők 58 százalékánál kizárólag a cégvezető foglalkozik és csak a cégek 9 százalékának van erre a feladatra főállású munkatársa. A digitalizációval, online jelenléttel kapcsolatos feladatok a válaszadók 13 százalékánál az IT-s kollégák hatáskörébe tartoznak, illetve a cégek 7 százalékánál a marketinges, valamint 9 százalékuknál más osztályon dolgozó alkalmazott végzi ezeket. A válaszadók 6 százalékánál egyetlen munkatárs sem foglalkozik ezzel a területtel.

A céges közösségi média oldalak esetében kicsit jobb az arány: bár legnagyobb részben szintén a cégvezető feladata ezek kezelése, 17 százalékuknál a marketinges, 10 százaléknál pedig főállású alkalmazott kezeli a felületeket. A lekérdezésben szereplő kkv-k közül 7 százalékánál a cégnek semmilyen online stratégiája nincs.

A cégeket arról is megkérdezték, hogy milyen típusú segítségre lenne szükségük a digitális térben való hatékony megjelenéshez és értékesítéshez. A lekérdezésben résztvevők egyharmada számára tanfolyam vagy egy továbbképzés lenne szükséges az e-kereskedelemben való érvényesüléshez, valamint 29 százalékuk esetében az eszközök, infrastruktúra bővítése jelenti a lenagyobb kihívást. A kutatásban résztvevő hazai vállalkozások 47 százaléka jónak tartja a digitális felkészültségét, ám szeretne fejlődni, egyharmaduk átlagos, 10 százalékuk pedig saját bevallása szerint átlag feletti digitális tudással rendelkezik egy webáruház működésével és az online értékesítéssel kapcsolatosan. A kkv-k mindössze 1 százaléka gondolja azt, hogy egyáltalán nem felkészült, 7 százalékuk pedig átlag alattinak tartja a digitális tudását.

A járvány utáni újratervezés

A kutatás vizsgálta azt is, hogy a vállalkozások milyen innovációkra hajlandók az online jelenlétük erősítése érdekében. Az eddigi működés újragondolására a megkérdezett vállalkozások háromnegyede hajlandó, 29 százalékuk már tett is lépéseket ennek érdekében, a cégek 24 százaléka viszont a koronavírus ellenére sem gondolkodik a működése finomhangolásán. A munkafolyamatokat a válaszadók több mint fele szervezte vagy szervezi át a jövőben, többek között az otthoni munkavégzés engedélyezésével. A koronavírus miatt a tervezett fejlesztések, módosítások elhalasztása a válaszadók kevesebb, mint felét jellemzi csupán.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo