Az online piacterek menthetik meg a magyar vállalkozásokat

A pandémia alatt a kkv-k több mint harmada növelte eladásait az online piactereken – derül ki egy friss kutatásából, amiben többek között azt is vizsgálták, hogy a hazai kis- és középvállalkozások hogyan tudtak alkalmazkodni a koronavírus-járvány miatti állapotokhoz, milyen a digitális felkészültségük és milyen lépéseket tettek az online értékesítésre való átállás érdekében. 

Elkerülhetetlen lesz a választások utáni megszorítás?
Tényleg egy újabb Bokros-csomagot szeretne a Tisza Párt?

Online Klasszis Klub élőben Bokros Lajossal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. december 10. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A koronavírus-járvány terelte az online piacterekre a magyar kis-és középvállalkozásokat. A GKI és az eMAG Marketplace felületére regisztrált kkv-k körében végzett reprezentatív kutatást, amely során a kitöltők 70 százaléka nyilatkozta, hogy a pandémia hatására helyezett nagyobb hangsúlyt az interneten keresztüli értékesítésre. A kutatásban résztvevő kkv-k 80 százaléka igyekszik a lehető legtöbb online csatornán megjelenni, de 29 százalékuk csak a jövőben tervez változtatni eddigi értékesítési stratégiáján. A pandémia alatt – bár a cégek harmada növekedni tudott – a hagyományos bolti kereskedelem a vállalkozások 56 százalékánál bevételcsökkenést eredményezett. Az internetes platformokon zajló értékesítésben viszont épp ellenkező tendencia mutatkozott: a kitöltők közel kétharmadánál megnőtt az e-kereskedelem fontossága, 37 százalék pedig az online értékesítésnek köszönhetően még növekedni is tudott.

Webshop vagy piactér?

A kereskedők többsége a piacteres megjelenést saját, egyéb értékesítési csatornái mellett, kiegészítő tevékenységként használja, ám egyre kevesebben igénylik saját webáruház létrehozását. A felmérésben szereplő cégek 59 százaléka nem rendelkezik önálló webshoppal: a kitöltők egyharmada bár tervezi, egyelőre nem fejleszt saját online értékesítési felületet, további 29 százalékuk számára pedig minden igényt kielégít az online piactéren való értékesítés. A kitöltők a piactér előnyeiként tüntették fel, hogy gyors lehetőséget biztosít a termékek árusítására, valamint nincs belépési korlát, így kockázat nélkül bele lehet vágni az online kereskedésbe. Azok körében, akik a koronavírus idején vettek igénybe ilyen szolgáltatást, 39 százalék gondolja úgy, hogy a vállalkozásának nincs szüksége saját webshopra az online piactéri értékesítés mellett. Az e-kereskedelembe a vírus időszakában becsatlakozók 64 százaléka saját bevallása szerint mindenképp élt volna az online piactéri értékesítés lehetőségével, miközben a válaszadók egyharmada kifejezetten a vírushelyzet miatt hozta előre a döntését. További 10 százalék azoknak a kkv-knak az aránya, akik egyáltalán nem tervezték az e-kereskedelemhez való csatlakozást, csak a pandémia miatt döntöttek mellette.

„A járványhelyzet hatására egyre több hazai vállalkozás tekint mankóként az online piacterekre, mert nagy vásárlói elérést biztosítanak és lehetőséget adnak a növekedésre a megváltozott gazdasági környezetben. Az eMAG Marketplace felületén az a tapasztalatunk, hogy minden harmadik cég 2020-ban, egynegyedük pedig közvetlenül a koronavírus magyarországi megjelenése után, azaz március óta értékesít online piactér felületünkön” – mondta Várkonyi Balázs, az eMAG ügyvezető igazgatója és az Extreme Digital alapítója.
A főnökök kezében a digitális jövő

Az emberi erőforrások szűkössége, szakemberhiány – a kitöltők szerint ezek gátolják leginkább a magyar kis-és középvállalkozásokat a digitális felkészültség növelésében, melyekkel a válaszadók 54 százaléka küzd. A digitalizáció kérdésével a kitöltők 58 százalékánál kizárólag a cégvezető foglalkozik és csak a cégek 9 százalékának van erre a feladatra főállású munkatársa. A digitalizációval, online jelenléttel kapcsolatos feladatok a válaszadók 13 százalékánál az IT-s kollégák hatáskörébe tartoznak, illetve a cégek 7 százalékánál a marketinges, valamint 9 százalékuknál más osztályon dolgozó alkalmazott végzi ezeket. A válaszadók 6 százalékánál egyetlen munkatárs sem foglalkozik ezzel a területtel.

A céges közösségi média oldalak esetében kicsit jobb az arány: bár legnagyobb részben szintén a cégvezető feladata ezek kezelése, 17 százalékuknál a marketinges, 10 százaléknál pedig főállású alkalmazott kezeli a felületeket. A lekérdezésben szereplő kkv-k közül 7 százalékánál a cégnek semmilyen online stratégiája nincs.

A cégeket arról is megkérdezték, hogy milyen típusú segítségre lenne szükségük a digitális térben való hatékony megjelenéshez és értékesítéshez. A lekérdezésben résztvevők egyharmada számára tanfolyam vagy egy továbbképzés lenne szükséges az e-kereskedelemben való érvényesüléshez, valamint 29 százalékuk esetében az eszközök, infrastruktúra bővítése jelenti a lenagyobb kihívást. A kutatásban résztvevő hazai vállalkozások 47 százaléka jónak tartja a digitális felkészültségét, ám szeretne fejlődni, egyharmaduk átlagos, 10 százalékuk pedig saját bevallása szerint átlag feletti digitális tudással rendelkezik egy webáruház működésével és az online értékesítéssel kapcsolatosan. A kkv-k mindössze 1 százaléka gondolja azt, hogy egyáltalán nem felkészült, 7 százalékuk pedig átlag alattinak tartja a digitális tudását.

A járvány utáni újratervezés

A kutatás vizsgálta azt is, hogy a vállalkozások milyen innovációkra hajlandók az online jelenlétük erősítése érdekében. Az eddigi működés újragondolására a megkérdezett vállalkozások háromnegyede hajlandó, 29 százalékuk már tett is lépéseket ennek érdekében, a cégek 24 százaléka viszont a koronavírus ellenére sem gondolkodik a működése finomhangolásán. A munkafolyamatokat a válaszadók több mint fele szervezte vagy szervezi át a jövőben, többek között az otthoni munkavégzés engedélyezésével. A koronavírus miatt a tervezett fejlesztések, módosítások elhalasztása a válaszadók kevesebb, mint felét jellemzi csupán.

Véleményvezér

Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala

Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala 

A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban

Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban 

Amerika gyakorlatilag megtámadja Venezuelát.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből

Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből 

A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.
Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot

Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot 

A magyar képviselőknek nem tetszett az európai hadiipar közös fejlesztése.
Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet

Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet 

Már Egészségügyi Minisztériuma sincs az országnak.
Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait 

Nemcsak a Tisza párt kezel külföldön adatokat.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo