A bejelentések rendszerint arról szólnak, hogy egy magánszemély bérbe adja a lakását, de a jövedelme után nem fizet adót. A vizsgálatok során a bérlő és a bérbeadó a bérbeadás tényét ugyan elismeri, de a bérleti díjról már másként nyilatkoznak. Az ellenőrök ezekben az esetekben személyesen jelennek meg a bérbe adott ingatlannál, és jegyzőkönyvet vesznek fel mind a lakókkal, mind a bérbeadóval. A nyilatkozatokat összevetik a bemutatott albérleti szerződésekkel, és áttekintik a lakás bérbeadásával kapcsolatos nyilvántartásokkal is – hívja fel a figyelmet együttműködő partnerünk, az Adó Online.
A Piac & Profit szakértői segítségével összeszedtük, mit tegyünk, és mit ne tegyünk adóellenőrzés esetén.
2011-től nem kötelező az adószám kiváltása az ingatlan bérbeadásához, így számlát, nyugtát nem, de valamiféle bizonylatot – átvételi elismervényt – a bérleti díjról mindenképp ki kell állítani. Kiderült, hogy a bérbeadók jelentős része még az előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségének (bevételi nyilvántartás vagy bevételi és költségnyilvántartás) sem tesz eleget.
Az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel – ennek része a bérbeadó nevére szóló közüzemi számlák összege is – adóköteles, amelynek az igazolt költségekkel, illetve értékcsökkenési leírással csökkentett része vagy – az adóalany választása szerint – 90 százaléka önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. E jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd azt az éves adóbevallásban is szerepeltetni kell. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.
Ha a jövedelem bevallását és az adó megfizetését a bérbeadó elmulasztja, a NAV a bérleti szerződés, illetve a bérlők, tanuk meghallgatásakor szerzett információk alapján állapítja meg azt, továbbá adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszab. A mulasztási bírság ebben az esetben 200 ezer forintig is terjedhet.
