Egy gazdasági társaság irányítása, adózási, gazdálkodási folyamata napjainkban olyan összetett gazdasági és jogi szabályozók összessége, aminek maradéktalanul megfelelni nem egyszerű kihívás – írja az Adó Online. A költségvetés sérelmére elkövetett költségvetési csalások, közismertebb nevén adócsalások elkövetése is történhet más részéről olyan professzionális módon, hogy minden előjel nélkül gyanúba kerülhet egy vezető és intézkedhet vele szemben a hatóság, váratlanul egy áfacsalási nyomozás közepén találhatja magát.

A költségvetési csalás megállapítása szempontjából kriminalizálható magatartások akkor kezdődnek, ha a magatartás, amely az adókötelezettség csökkentésére irányul, a hatóság megtévesztésével, az ehhez szükséges hamis adatok, dokumentumok közlésével, benyújtásával történik. A jelenlegi jogi szabályozás szerint gondatlan magatartással nem lehet költségvetési csalást elkövetni, valamint a bűncselekmény megállapításának alapvető eleme, hogy az elkövetés során a költségvetési bevétel csökkenjen.

Magánszemély ellen indítható csak eljárás

Költségvetési csalás miatti büntetőeljárás csak magánszemély ellen indítható, de a cégre is hárulhat jogkövetkezmény. Hatályos büntetőjogi rendelkezéseink szerint költségvetési csalás bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárást csak természetes személlyel szemben lehet indítani, ami azt jelenti, hogy gazdasági társaság – képletesen – nem ülhet később a vádlottak padján, míg az ügyvezetője annál inkább.

Ugyanakkor a büntetőjog részét képezi a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések alkalmazását lehetővé tevő jogszabály, amely alapján meghatározott feltételek mellett intézkedéseket (bankszámla zárolása, vagyontárgyak lefoglalása) lehet foganatosítani a költségvetési csalással érintett gazdasági társaság vonatkozásában.

Bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén a gyakorlatban a nyomozó hatóságok egyidejűleg intézkednek az érintett gazdálkodóval valamint annak vezetőjével szemben.