Bár az elmúlt években látszik némi konszolidáció a cégek körében, és a gazdasági növekedés is lassan beindul, a cégek jelentős része továbbra is tőkeszegény, és magas a kockázatos ügyletek aránya. A magas töredezettség ezáltal egyes esetekben versenyhátrányt is jelenthet a gazdaság számára. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) mint adózási forma már eleve a cégstruktúra legalsó rétegét, az egyéni vállalkozókat, az egyéni cégeket, a betéti társaságokat és a közkereseti társaságokat érinti. Így a KATA-t érintő változások alapvető hatással lehetnek a vállalkozók rendkívül széles körére – hívta fel a figyelmet az OPTEN céginformációs szolgáltató közleménye.
A korábbi 6 millió Ft-os bevételi határ a tervek szerint 12 millió Ft-ra fog emelkedni, amivel a KATA-sok köre tovább szélesedhet, ezáltal adózási szempontból várhatóan több tízezer vállalkozásnak megéri majd KATA-ra váltani. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez milyen közvetett hatással lehet a teljes cégstruktúrára. Az NGM indoklása szerint az adócsomag célja a közterhek és az adóbürokrácia csökkentése. Az adminisztrációs költségek csökkentésére egyértelműen szükség lehet, hiszen 550 ezer cég és 430 ezer egyéni vállalkozó nyomon követése, ellenőrzése nem egyszerű feladat, de a cégek összesített adminisztrációs költségei is rendkívül magasak a magas cégszámnak köszönhetően.
A nemrégiben bejelentett adóváltozásokról itt olvashat!
A jogalkotók vélhetően ezt a hatást is figyelembe vették, de kétségkívül az új szabályozás újabb fekete vállalkozókat vonhat be a fehér, de legalábbis a szürke gazdasági környezetbe, ezáltal az összesített hatás akár pozitív is lehet. Hosszú távon azonban az igazán versenyképes gazdasághoz vélhetően tőkeerősebb, kockázatmentesebb cégstruktúrára lenne szükség, amihez elkerülhetetlen lesz mind átláthatóság, mind koncentráció terén fejleszteni a cégbázist.
