„A mai fogyasztók már nem járnak vásárolni, hanem mindig és mindenhol vásárolnak. A globális online piactéren a verseny már nem a helyi boltok nyitvatartási idejére korlátozódik. A fogyasztók könnyen vásárolhatnak a világ bármely pontján található forgalmazótól vagy gyártótól – vagy olyanoktól, amelyeknek fizikailag létező egységük nincs is. Magyarországon a teljes lakosság 39 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben legalább egyszer online, és az arány folyamatosan növekszik” – mondta el Müller Zsolt, a KPMG kiskereskedelmi iparági szakértője az eredmények kapcsán.
„A növekvő verseny és a magasabb fogyasztói elvárások miatt az áruházaknak át kell gondolniuk, hogy milyen online stratégiát követnek. Sokuk esetében a technológia újdonságok alkalmazása (virtuális valóság, 3D) legalább annyira fontos, mint a kényelmes és személyre szabott rendelési, fizetési vagy szállítási megoldások. 2017. januárhoz képest 2,8 millióval nőtt az online vásárlások száma, a kosárérték azonban európai viszonylatban továbbra is alacsony: 2500 forint. Ugyanez a mutató Lengyelországban 4000, Németországban pedig 5000 forint felett van
A felmérés eredményei szerint a megkérdezett fogyasztók évente átlagosan 17 alkalommal (havonta 1,25 alkalommal) vásároltak online. Az X generáció tagjai (az 1966 és 1981 között születettek) ennél valamivel több, éves szinten 19 tranzakciót hajtottak végre, és az elmúlt 12 hónapban többször vásároltak, mint bármelyik másik csoport. Tulajdonképpen az X generáció tagjai 20 százalékkal vásároltak többször online, mint a technológiaorientált Y generáció (az 1982 és 2001 között születettek).
Müller Zsolt az eredmények kapcsán elmondta: „Az, hogy milyen életfázisban tart valaki, éppúgy hatással van fogyasztási szokásaira, mint az, hogy mennyit keres. Az X generáció tagjai közül valószínűleg többen futottak már be jó karriert, építenek házat, és alapítanak családot, így többet is vásárolnak, mint az Y generáció. Utóbbit még minden bizonnyal a karrierépítés és a felnőtté válás foglalkoztatja, bár kétségtelen, hogy erős online fogyasztói potenciállal bírnak, és valószínűleg gyorsan le is hagyják majd a jelenleg vezetőnek számító X generációt.”
Miközben a babyboomerekről (1946 és 1965 között születettek) azt feltételezik, hogy jobban kedvelik a hagyományos vásárlási formákat, a felmérés eredményei azt mutatják, hogy semmivel sem vásárolnak ritkábban online, mint a fiatalabb Y generáció, ráadásul a babyboomerek átlagos tranzakciónkénti költése magasabb, mint a fiatalabb generációké (míg a babyboomerek egy vásárlás alkalmával átlagosan 203 dollárt költöttek, az X generáció 190, az Y generáció pedig 173 dollárt). Müller Zsolt szerint fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a magyar babyboomer generáció kevésbé aktív online, mint például a német, amiben az is szerepet játszhat, hogy a német televíziós reklámok hozzávetőlegesen 70 százaléka online szolgáltatásokra fókuszál.
Miért online?
A felmérés eredményei szerint a fogyasztók leginkább azért szeretnek online vásárolni, mert kényelmes, a nap bármely órájában és a hét bármely napján megtehetik (58 százalékuk szerint ez az első számú érv). A kényelemet követően a második leggyakrabban említett szempont, hogy online vásárlás esetén nemcsak az árak összehasonlítására van lehetőség, hanem arra is, hogy egy jobb ajánlatot találjanak.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a legtöbben (válaszadók 57 százaléka) az alapján választanak áruházat, hogy a keresett cikk hol a legolcsóbb. A második és harmadik legfontosabb választási szempont, hogy milyenek a kínált szállítási és áru-visszavételi opciók (ezeket a válaszadók 43, illetve 40 százaléka említette). Érdekesség, hogy annál a kérdésnél, hogy mennyire fontos, hogy lássák az elérhető készletállományt, jelentős különbségek mutatkoztak az egyes generációk között. A válaszokból az látszik, hogy az Y generáció tagjai kevésbé aggódnak amiatt, hogy nem látják az éppen rendelkezésre álló készleteket, szemben az X generáció 36 és a babyboomerek 37 százalékával.
A felmérés eredményei szerint a válaszadók 31 százaléka osztja meg a termékről alkotott véleményét online. Ebben a tekintetben az Y generáció a legaktívabb (34%), bár az X generáció és a babyboomerek csoportja sem sokkal marad el tőle (29, illetve 28 százalékkal). Érdekesség továbbá, hogy a válaszadók 92 százaléka pozitív értékelést adott.
Müller Zsolt szerint az, hogy a fogyasztók egyre több pozitív értékelést adnak, részben a közösségi média növekvő népszerűségével indokolható, hiszen a fogyasztók tulajdonképpen versenyként élik meg, hogy megoszthassák, ha valamilyen jó terméket vásároltak. Ezenkívül hasonlóan fontos szerepet játszanak az olyan üzleti modellen alapuló blogok, melyek kedvező termékértékelésekkel ösztönzik klikkelésre az olvasót, de maguk az áruházak is, azzal, hogy kiemelt helyen tüntetik fel a pozitív vásárlói visszajelzéseket.
A válaszokból az is kiderül, hogy a vevők többnyire (47%) a webáruház oldalán értékelik a vásárolt terméket, bár a Facebook is népszerű e tekintetben (a megkérdezettek 31 százaléka mondta, hogy ily módon mond véleményt a termékről). A gyártó vagy a márka oldalát mindössze 18 százalékuk keresi fel ilyen céllal. Ebben a tekintetben nem voltak jelentősebb eltérések az egyes generációk között, érdekes ugyanakkor, hogy az Y generáció már a WhatsAppot, az Instagramot és a Twittert is szívesen használja véleménymegosztásra.
