A kasszához kérik a gazdálkodókat

A Nemzeti Agrárkamara szerint a határidő nem a banki átutalási megbízás feladása vagy az átutalás időpontjára vonatkozik, hanem a megfizetett összeg MVH számlájára történő beérkezés, azaz a kárenyhítési lebonyolítási számlán történő jóváírásra! Az MVH 10032000-00281629-00000017 számú Kárenyhítési lebonyolítási számlára kell az utalást elvégezni és a közlemény rovatban meg kell adni az ügyfél-azonosítót (regisztrációs szám)

A későn teljesítők, azaz a határidőn túl fizető gazdálkodók a 2013. évi károk tekintetében kárenyhítő juttatásra nem lesznek jogosultak. A kárenyhítési hozzájárulás egyéb kifizetésre váró támogatásokból történő visszatartása nem lehetséges, csak a befizetési határidőt követően, lejárt esedékességű tartozásként kerülhet beszedésre, azonban az így beszedett összeg már nem tekinthető a fizetési kötelezettség teljesítésének

A mezőgazdasági termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt, valamint az okozott kár becsült mértékét a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által a honlapján közzétett bejelentőlapon köteles bejelenteni a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

Kiszárítja az agráriumot az aszály

Már a százmilliárd forintot is eléri az aszály miatt a mezőgazdaságban elszenvedett veszteség. A júliusi–augusztusi hőség elsősorban a napraforgó- és a kukoricatermesztők számára okozott veszteséget, de komoly kiesést szenved el a zöldség-gyümölcs ágazat is. Az aratásnak viszont kedvezett az időjárás.

További részletek itt olvashatók!

A károsodást kiváltó aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz vagy fagy bekövetkezésének – a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső vagy vihar káresemény bekövetkezésének pedig az az időpont gyakorlatilag, amikor a káresemény bekövetkezett, s a növénykultúra károsodott.

Ha a termelő egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítási szerződéssel vagy egyéb mezőgazdasági biztosítási szerződéssel is rendelkezik a vhr. 2. melléklete szerinti adattartalmú, a NÉBIH honlapján közzétett dokumentum kitöltése és a biztosítóval kötött szerződés másolati példányának benyújtása is szükséges ahhoz, hogy a kárenyhítő juttatás egészét megkaphassa a gazdálkodó.

Roham a biztosításokért

Átlagosan évente 130 milliárdos kár éri a mezőgazdaságot, ennek ellenére a biztosítótársaságok tapasztalatai szerint a gazdálkodók még mindig csak a 4,5 millió hektáros termőterület 40 százalékát biztosították. Pedig egy nagyobb jégeső, egy hosszabb aszály komoly károkat okozhat a termésben, aminek hosszabb távon kedvezőtlen gazdasági hatásai lehetnek. Idén több mint 3 milliárd forint az a díjtámogatási keret, melyből a gazdálkodók biztosítási díjaik támogatására pályázhattak, a mezőgazdasági biztosítások pedig már akár hektáronként 2300 forintos éves díj mellett megköthetők voltak. A jelek szerint azonban idén már többen kaptak észbe: a Generali adatai alapján míg tavaly 600 gazdálkodó kötött mezőgazdasági biztosítást, addig idén már 1600-an. (A biztosítási konstrukciókról részletesebben itt olvashat!)

Véleményvezér