A cégek túlélése, a gazdaságok versenyképessége múlhat azon, hogy mennyire képesek a vállalkozások rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági válság egyre újabb kihívásaihoz.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Ez derült ki egy uniós támogatással megvalósuló, magyar, cseh és szlovén részvétellel lezajlott felmérésből. A projekt során mindhárom országban több tucatnyi mélyinterjút végeztek vállalatvezetők részvételével. Többek között a szerkezetátalakítások, a létszámcsökkentések-növelések kérdése, a vállalati képzések témaköre és az új munkaerő alkalmazásának részleteire kérdeztek rá.
A hazai felmérésből kiderült, hogy a magyarországi vállalatok 42%-a tervezi megváltoztatni a működési rendszerét, míg mindez a 2008-as periódus előtt csupán 24% volt. Érdekesség ugyanakkor, hogy például az egyes munkafolyamatok kiszervezésében már csak 32%-uk gondolkodik, míg ugyanez 4 évvel ezelőtt még 38% volt.
Egyértelműen kiderült a válaszokból, hogy a válságra adott jó gyakorlat nem az egyszeri átalakítások, létszámleépítések és költségcsökkentések lehetnek, hiszen mindez csak rövid időre oldja meg az adott cég problémáját. Ehelyett sokkal jobb irány a folyamatos innováció és az alkalmazkodási képesség beépítése a vállalati stratégiába.
A hazai vállalatvezetők a képzési lehetőségekről, és a munkaerő-felvételről is számos kérdésre válaszoltak a felmérésben és a konferencián egyaránt. A megkérdezett cégvezetők 50%-a mondta azt, hogy nem változtatott a vállalati képzésekre szánt források szintjén, ugyanakkor 26%-uk enyhén, míg 5% erősen csökkentette azokat az elmúlt időszakban. Összességében 19%-uk válaszolt úgy, hogy növelte az elmúlt időszakban az ilyen jellegű kiadásait. A megkérdezettek 84%-a mondta azt, hogy speciális tudással rendelkező, kifejezetten az adott iparág-technológia szakismereteivel rendelkező munkaerőre van szüksége, és csak 16% keresett általános (nyelvismeret, számítástechnikai ismeretek, kommunikációs képességek) ismeretekkel rendelkező munkatársat. A saját munkaerő, és annak képzésének jelentőségét az is jól alátámasztja, hogy a vállalatvezetők 75%-a tervezi „házon belül”, átképzésekkel, tréning programokkal megoldani a munkaerő szükségletét, 22% egyáltalán nem tervez bővítést, míg mindössze 3% tervezi azt, hogy munkaközvetítő csatornákon keresztül keresi majd meg esetleges új alkalmazottait.
A projektben három ország munkaadói szövetségei vettek részt – a projektet vezető Szlovénia mellett Csehország és Magyarország – melyek mindegyikében több, a témát feldolgozó rendezvényre került sor az elmúlt 2 hónap során. Három nyelven készül továbbá egy a vállalati alkalmazkodás témakörét kifejtő kiadvány is, mely legjobb gyakorlatokat és ajánlásokat is tartalmaz.
Sikeres stratégiák
Jó példa1.: Leállás helyett fejlesztés
„Válság esetén mindig a finanszírozás kerül a középpontba, a fejlesztések leállítása, a költségek megtakarítása. A Szatmári konzervgyár úgy döntött, hogy fejlesztésközpont válságstratégiával küzd a túlélésért. Három fő feladatunk volt a szervezetünk tekintetében: a menedzsment felkészítése arra, hogy érzékeny legyen az állandóan változó környezet adta problémákra. Vállalati kultúra fejlesztése nélkül nincs kilábalás a válságból, így erre a területre is fokozott figyelmet fordítottunk, valamint a humán erőforrásra, hiszen egy hátrányos helyzetű térségben dolgozunk, ahol nyáron négyszer annyian dolgoznak, mint ősszel. A válságstratégiánkat értékelve azt gondolom, hogy jó döntés volt a fejlesztésalapú megközelítés, jól ítéltük meg a termék pozícionálását és a piac mozgását, azonban rosszul ítéltük meg a költségelvonásokat. Tudomásul kell venni, hogy a kkv szektornak a költségtűrő képessége alacsony, az egyes költségelemeknek sokkal jobban összhangban kell lennie, nem lehet ezeket egymástól függetlenül, mind ráterhelni a kis- és közép vállalatokra. A kkv-k válságból való kilábalásának egyetlen útja, ha a rájuk terhelt költségek csökkennek, egyébként nemzetközi szinten is alul maradunk a versenyben”– mondta el a kutatás bemutatása kapcsán rendezett konferencián Dr. Szórádi Sándor, a Szatmári konzervgyár Zrt. tulajdonosa.
Jó példa 2.: Figyelem a munkaszervezésre
„A nehezebb gazdasági helyzetben, hazai és régiós szinten is érzékelhetően csökkenő kereslet mellett az átalakításoknak, elsősorban a munkaszervezésnek, az innovációnak, és a munkaerő képzésnek van nagy jelentősége. Biztonság és minőség, ebben hiszünk, hiszen az élelmiszergyártás bizalmi szakma. Új technológiák, megújuló termékek és saját beszállítói hálózat, mindezek kiemelt területei tevékenységünknek. Azt gondolom, ezen értékeknek köszönhető, hogy az elmúlt években is stabil, sőt növekvő árbevétellel és számos hazai, nemzetközi díjjal rendelkezünk. Jelentős export tevékenységünk van, a világ számos pontjára, idei évtől Dél-Amerikába is szállítunk”– ismertette gondolatait a konferencián Dr. Losó József, a Mirelit Mirsa Zrt. tulajdonosa.
Jó példa 3. : Rendbe tett finanszírozás képzési programmal
„Folyamatos innováció, elégedett partnerek és egy kitűnő csapat, ezeknek köszönhetően tudunk jászberényi vállalatként világszerte több nagyvállalat elsőkörös beszállítói lenni. Cégünk legnagyobb értékének a humán erőforrást tartom. Amikor a válság beköszöntött eldöntöttük, hogy a csapatunkhoz nem nyúlunk hozzá, ez az egyik legjobb döntésünk volt. Nagyon nehéz nyelvtudással rendelkező mérnököket találni és megtartani, hiszen komoly problémák vannak a hazai szakemberképzéssel. A válságstratégiánk keretében rendbe tettük a finanszírozást, szervezeti átalakítást hajtottunk végre, fejlesztettük a folyamatainkat, intenzív oktatási, képzési programot dolgoztunk ki kollégáinknak, 50 fejlesztésmérnökünk pedig folyamatosan dolgozik saját, innovatív termékek fejlesztésén, technológiai előrelépésen annak érdekében, hogy új piacokat és új vevőket célozzunk meg”– mondta el Kuti Mihály, a Kód Kft. főtulajdonosa.
